Akár természetes teherbeesésről, akár mesterséges ondóbevitelről (inszemináció) van szó, a fogantatásnak elengedhetetlen feltétele, hogy a babára vágyó, leendő kismama legalább egy átjárható egészséges petevezetékkel rendelkezzen. Mivel a petevezeték elzáródása a meddőség egyik leggyakoribb oka, ezért a petevezeték átjárhatóságának ellenőrzése nagyon fontos része minden meddőségi kivizsgálásnak. Cikkünkből kiderül, hogyan történik a petevezeték átjárhatósági vizsgálata, a petevezetékek elzáródásának kezelése, illetve mit lehet tenni a megelőzés érdekében.
Miért fontos a petevezeték átjárhatósága?
A petevezeték egy kürt alakú cső, amelynek feladata, hogy a megérett, illetve a megtermékenyített petesejtet eljuttassa a méhbe. Ha a petevezetékek elzáródtak vagy sérültek, a petesejt és a spermium nem tud találkozni, és a petesejt megtermékenyítése nem tud bekövetkezni.
Az elzáródott petevezeték ugyanakkor nem csak a meddőségért lehet felelős. Ha az egyik petevezeték részlegesen van elzáródva, akkor megnövekszik a méhen kívüli terhesség kockázata.
Mi okozhatja a petevezeték elzáródását?
A legtöbb nő átjárható petevezetékekkel rendelkezik, ám ha valaki korábban átesett kismedencei fertőzésen, chlamydia- vagy gonorrhea-fertőzésen, vakbélgyulladáson, méhen kívüli terhességen, endometriózison vagy egyéb betegségen, mely esetleg a petevezetékek károsodását okozhatja, akkor felmerül a részleges vagy akár teljes petevezeték elzáródás kockázata.
Mivel tüneteket jellemzően nem produkál ez a probléma, ezért sokan nem is tudnak róla, és csak a vizsgálat során derül rá fény.
Bár van néhány tünet, ami utalhat a petevezeték elzáródás problémájára. Ilyen lehet például az alhasi fájdalom, a felfázásos, illetve gyulladásos tünetek, hőemelkedés vagy láz.
Milyen esetekben érdemes elvégeztetni a petevezeték átjárhatósági vizsgálatot?
A petevezeték átjárhatósági vizsgálatot általában három fő okból kifolyólag szoktak végezni:
- Ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálása (12 hónapja nem következett be spontán terhesség)
- Megtermékenyítési kezelések előtt
- Ultrahang vizsgálatkor észlelt rendellenességek pontosításához
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat folyamata
Hogyan zajlik a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?
A klasszikus értelemben vett petevezeték átjárhatósági vizsgálat sokkal inkább az egész méhüreg állapotának felméréséről szól, mint csak magának a petevezetéknek az átjárhatóságáról.
Az átjárhatósági vizsgálat során kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, majd valamilyen képalkotó eljárással vizualizálják ezt és így tájékozódnak a reproduktív szervek állapotáról. Az átjárhatósági vizsgálat 4 féle eljárással is végezhető:
1. HSG (hysterosalpingography – petevezeték átfújás)
Egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját röntgennel követik.
2. HyCoSy (hystero-contrast-sonography)
A kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal nézik. A HSG módszernél jóval kedveltebb eljárás, mivel ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel.
3. LSK (laparoszkópia – hastükrözés)
A köldökön és az alhason apró bemetszést végeznek, ezen keresztül száloptikát vezetnek be, így az egész hasüreg pontos vizsgálat alá kerül. A petevezetők átjárhatóságáról metilénkék festékanyag méhnyakcsatornán keresztül történő befecskendezésével győződnek meg. Az eljárás előnye, hogy az átjárhatósági vizsgálaton kívül lehetőséget ad kismedencei, hasüregi összenövések oldására, endometriózis kezelésére, mióma eltávolítására is. Hátránya, hogy altatásban végezhető, ezért előzetes kivizsgálás, kórházi bennfekvés szükséges hozzá.
4. HSK (hiszteroszkópia – méhtükrözés)
Elsősorban a méh üregét vizsgálják eme eljárás során, de lehetőséget biztosít a méhkürtök eredésének, a folyadék áramlása alapján azok átjárhatóságának ellenőrzésére is. Rövid altatásban történik, és ha az orvos a méh üregében eltérést talál, akkor azt helyben kezelni is tudja.
Miért az ultrahangos HyCoSy vizsgálat a leggyakoribb?
Az ultrahangos HyCoSy vizsgálat nem csak biztonságos (nem jár röntgensugár-terheléssel), de tanulmányok alapján eredményének megbízhatósága felveszi a versenyt az úgynevezett „arany standardként” számon tartott laparoszkópiás eljárással. Mindemellett indokolt esetben, például ha nem lehet egyértelmű diagnózist felállítani, előfordulhat, hogy tükrözéses vizsgálatra is szükség van.
A beavatkozás mellett szól, hogy 5-10 percet vesz igénybe, ambulánsan végezhető, és minimális fájdalommal jár. A vizsgálatot követően nem sokkal pedig már távozni is lehet. A beavatkozás hátránya - jóllehet ez az egyéb típusú vizsgálatokra is érvényes -, hogy aktív kismedencei gyulladás esetén nem lehet elvégezni.
A HyCoSy vizsgálatra legideálisabb a rendszeres 28-napos (havi) menstruációs ciklus 8. és 18. napja közötti időszak. Fontos, hogy semmiképp ne álljon fenn a lehetséges terhesség esete, a vizsgálat ugyanis megzavarhatja az embrió beágyazódását. Ezért a menstruáció első napjától a vizsgálat napjáig kerülendő a védekezés nélküli szexuális együttlét. Ha elképzelhető, hogy a vizsgálati alany terhes, akkor a vizsgálatot a következő menstruációs ciklusig el kell halasztani.
A vizsgálat után ritkán fordulnak elő szövődmények, mint például fájdalom, hányinger, hashártya irritációja, hashártyagyulladás.
A petevezeték elzáródás kezelése
A kezelés lépései attól függnek, hogy a petevezeték milyen mértékben, és hogyan záródott el (véglegesen vagy átmenetileg), illetve műtéti úton megnyitható-e az elzáródás, vagy sem.
Előfordulhat, hogy az átjárhatósági vizsgálat során a méhbe és a petevezetékbe juttatott kontrasztanyag távozása is megoldja a problémát. A folyadék ugyanis nagy nyomással távozik a méhüregből, aminek a kisebb elzáródások nem mindig tudnak ellenállni.
Amennyiben a petevezetékek elzáródását kisebb mennyiségű hegszövet vagy enyhe összetapadás okozza, azt az orvos laparoszkópiás műtét során meg tudja szüntetni. Ha az elzáródás a petevezeték sérülése miatt lép fel (méhen kívüli terhesség, vagy fertőzés miatt), az orvos el tudja távolítani a sérült részt, és összevarrja a két egészséges véget.
Teherbeesés esélye a petevezeték elzáródás kezelését követően
A petevezeték elzáródás műtéti korrekciója után lehetségessé válik a terhesség, ugyanakkor a sikeres fogantatás esélye nagyban függ a kezelési módszertől, illetve az elzáródás súlyosságától. Nagyobb a sikeres terhesség valószínűsége, ha az elzáródás a méhhez közel volt, míg kisebb akkor, ha a petevezeték végén vagy a petefészekhez közel.
Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, lombikbébi-módszer (IVF) jelenthet megoldást a teherbeesésre. Ezáltal ugyanis a mechanikai akadály nem jelent problémát, a megtermékenyített petesejtet ugyanis közvetlenül a méhbe juttatják.
A petevezeték elzáródás esetén ugyanakkor nem árt szem előtt tartani, hogy a méhen kívüli terhesség kockázata nagy. A megtermékenyült petesejt ugyanis, mivel nem jut át a petevezetéken, ott ágyazódik be. Ez vérzést, éles, szúró hasi fájdalmat okozhat, komoly hasüregi vérzés is kialakulhat, amely akár életveszélyes is lehet.
Hogyan előzhető meg a petevezeték elzáródása?
Fokozott figyelem a fertőzések megelőzésére
Az elzáródásnak sok oka lehet, köztük olyan betegségek is, mint az endometriózis. A legtöbbször azonban felszálló fertőzés, gyulladás áll a háttérben, mely szerencsére kiküszöbölhető. A kismedencei gyulladás, illetve az azt leggyakrabban kiváltó gonorrhea- és chlamydia-fertőzés leghatékonyabb megelőzési módja a megbízható monogám partnerkapcsolat és az óvszerrel történő védekezés.
A megelőzés érdekében védekezz a szexuális úton terjedő betegségek/fertőzések és az egyéb bakteriális fertőzések (pl. felfázás) ellen, illetve ha már kialakult a fertőzés vagy a kismedencei gyulladás, akkor azonnal kezdd meg a megfelelő kezelést. A korai felismerés és kezelés segíthet megakadályozni az elzáródást okozó hegszövet kialakulását.
Immunerősítő tápanyagok bevitele
A petevezeték elzáródás megelőzését, sőt, a természetes kezelést is segítheti a gyulladáscsökkentő, fertőzésellenes hatású, illetve immunerősítő tápanyagok rendszeres fogyasztása.
- Kerüld a glutént, a cukrot, a feldolgozott élelmiszereket, a finomított szénhidrátokat és a genetikailag módosított ételeket.
- Fogyassz sok zöldséget és gyümölcsöt, különösen zöld leveles zöldségeket és bogyós gyümölcsöket.
- Töltsd fel tápanyagraktáraidat jó minőségű, széles vitamin- és ásványi anyag spektrumú multivitamin szedésével.
- Növeld az omega-3 bevitelt a gyulladások csökkentése érdekében.
- A fertőzések, gyulladások ellen szedj C-vitamint, illetve olyan gyógynövényeket, mint a tőzegáfonya, a fokhagyma, a gyömbér vagy a kurkuma.
- A megfelelő petevezeték funkció elképzelhetetlen a hormonháztartás egyensúlya nélkül, ezért ennek elérésére és megtartására is nagy hangsúlyt kell fektetni. A keresztesvirágú zöldségek, rostok, omega-3 zsírsavak bevitele nagyon fontos, míg a kiegészítők közül a barátcserje és a maca gyökér nyújthat sok segítséget ezen a téren.
