Az endometriózis ugyan meglehetősen gyakori betegség (minden tizedik nőt érinti), mégis rejtélyes kórnak számít még ma is. Ez egyrészt a továbbra is komoly problémát jelentő, női egészséggel kapcsolatos tabuknak, másrészt a betegség rendkívül összetett mivoltának köszönhető. A tünetek megjelenésétől átlagosan 7-10 év is eltelik, mire egy endometriózisban szenvedő nőt megfelelően diagnosztizálnak! Ráadásul az érintettek kétharmada soha nem is hallott korábban a betegségről.
Endometriózisnak nevezzük azt, amikor méhnyálkahártyához (endometrium) hasonló szövet kezd növekedni a méhen kívül – általában a petefészkekben, a belekben vagy a medence belsejét borító szövetben. Ez fájdalmat, hegesedést és bizonyos esetekben meddőséget okoz. Tüneteiből tévesen például kismedencei gyulladásra vagy akár irritábilis bél szindrómára is lehet következtetni, de a köztudatban keringő tévhitek miatt sok érintett nő egyáltalán nem is fordul orvoshoz.
Cikkünkben ledöntjük az endometriózishoz kapcsolódó, leggyakoribb mítoszokat és fényt derítünk az igazságra. Kötelező olvasmány következik!
1. TÉVHIT: a tünetek csak egy erős menstruáció jelei.
Az endometriózisban szenvedő nők néha azt feltételezik, hogy tüneteik a menstruáció normális velejárói. Amikor segítségért fordulnak, megesik, hogy nem veszik komolyan őket; azt feltételezik róluk, hogy túlreagálják a menstruáció normális tüneteit. Valójában azonban egyszerű menstruációs görcsöknél jóval komolyabb a probléma. Egyik elmélet szerint a méhnyálkahártya-szerű szövet még a méhen kívül is reagál a hormonális jelekre, és gyulladást, fájdalmat okozó anyagokat termel.
A menstruációs ciklus alatt ez a méhnyálkahártya-szerű szövet megvastagodik és idővel vérzik is. A méhben található normál méhnyálkahártyával ellentétben azonban nem tud a hüvelyen át távozni. A vér összegyűlik az érintett szervek és szövetek körül, ami irritációt és gyulladást vált ki bennük. Ez fájdalmat okoz, és akár hegszövet is létrejöhet, amely hálót képezve összenöveszti a szerveket. Emiatt mozgás vagy szexuális együttlét során fájdalom léphet fel.
2. TÉVHIT: fiatalon nem alakulhat ki endometriózis.
Sajnos sok orvos és szakértő még ma is abban a hitben él, hogy az endometriózis rendkívül ritka tinédzsereknél és fiatal nőknél. Emiatt a betegség lehetséges diagnózisként szóba sem kerül, amikor lányok és fiatal nők olyan panaszokkal jelentkeznek náluk, mint az erős menstruációs fájdalom, a kismedencei fájdalom és a fájdalmas közösülés.
Az igazság az, hogy az endometriózis bármikor kialakulhat azt követően, hogy egy nő elkezdett menstruálni. Így tehát fiatalkorban sem lehet kizárni az esélyét – még akkor sem, ha statisztikák szerint valóban gyakrabban fordul elő a 30-as és 40-es években.
Az endometriózis kockázatát növeli még az is, ha
- a családban már előfordult a betegség;
- fiatalon, 12 éves kor előtt kezdődött a menstruáció;
- 27 nap vagy kevesebb telik el két menstruáció között;
- a menstruációik 7 napnál hosszabb ideig tartanak.
3. TÉVHIT: az endometriózis csak a kismedencét érintheti.
A méhnyálkahártya-szerű szövet leggyakoribb előfordulási helye a kismedencén belül van, például a méh külső felszínén, a húgyhólyagon, és a petevezetékeken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az endometriózis minden esetben kizárólag erre a területre korlátozódik – a testben szó szerint bárhol előfordulhat. Az ilyesmi elképesztően ritka ugyan, de endometriózisos szövetet találtak már például a tüdőben, a szemen, a bőrön, sőt az agyban is!
4. TÉVHIT: az endometriózis mindig fájdalmas.
Nem minden endometriózisos nő érez fájdalmat. Egyáltalán nem ritka, hogy egy nő csak akkor fedezi fel, hogy endometriózisa van, amikor elkezdi keresni a termékenységi problémáinak az okát. Az endometriózis a női termékenységi problémák vezető okai közé tartozik, emellett a betegség fokozza a vetélés és egyéb terhességi komplikációk kockázatát is. Jó hír viszont az, hogy az endometriózissal élő nők jelentős többségének sikerül teherbe esnie és egészséges gyermeket világra hoznia.
5. TÉVHIT: az endometriózis mindig meddőséget okoz.
Sajnos nagyon sok termékeny korban lévő nő abban a hitben él, hogy az endometriózis egyet jelent a meddőséggel, pedig ez rendkívül távol áll a valóságtól. Habár részletes statisztikák nem állnak rendelkezésre erre vonatkozóan, egyes becslések szerint az endometriózisban szenvedő nők kb. 60-70%-a termékeny. Ezenkívül a fogamzási problémákkal küszködők kb. fele idővel teherbe esik, kezeléssel vagy kezelés nélkül.
Endometriózis esetén 6 hónap sikertelen próbálkozás után érdemes meddőségi specialistához fordulni. A betegségnek kétféle hagyományos kezelési módja van: hormonterápia és műtét. A hormonterápia nem javítja a termékenységet, sőt, legtöbb esetben megakadályozza a teherbeesést. A műtéti beavatkozás bizonyos esetekben segíthet, de kockázatai is vannak, ezért fontos, hogy alapos orvosi konzultáció előzze meg.
A természetes úton történő teherbeesés életmódbeli változtatásokkal, étrenddel, a gyulladások csökkentésével támogatható. Ha más nem segít, igénybe vehető a mesterséges megtermékenyítés.
6. TÉVHIT: a tünetek kizárólag gyógyszerekkel enyhíthetőek.
Az endometriózis elsődleges tünete a kismedencei fájdalom, amely leginkább menstruáció előtt és alatt érezhető. Emellett éles fájdalom szexuális együttlét közben is jelentkezhet, de fájdalommal járhat a vizelés és a székelés is.
Gyakori tévhit, hogy az endometriózis tünetei kizárólag gyógyszeres úton, fájdalomcsillapítókkal és hormonokkal kezelhetőek. Ez a szemlélet, ahogy szinte minden más betegség, úgy endometriózis esetén sem helytálló. Kutatások igazolják, hogy az étrend- és életmódbeli változtatások is igen hatékony, a gyógyszereknél tartósabb segítséget nyújthatnak a tünetek javításában.
Életmóddal tehát nemcsak a termékenységi gondok, de az endometriózis fájdalmas tünetei ellen is sokat lehet tenni. Javasolt például több friss zöldség és gyümölcs fogyasztása, a vörös hús, kávé és alkohol kerülése, az alacsony FODMAP étrend, és jógapózok végzése is. Bővebben kapcsolódó cikkeinkben:
- Megfelelő étrenddel az endometriózis ellen
- Hogyan urald az endometriózissal járó fájdalmakat?
- 7 jógapóz endometriózis okozta fájdalom enyhítésére
- Endometriózis, IBS és az alacsony FODMAP étrend
7. TÉVHIT: az endometriózis megelőzhető.
Az endometriózis kialakulásának mechanizmusát ma még nem ismerjük pontosan, éppen ezért nincs olyan módszer, amely garantáltan megelőzné. Az eddigi kutatásokból azonban azt már tudjuk, hogy bizonyos tényezők csökkenthetik az endometriózis kockázatát. Mivel az ösztrogén táplálhatja az endometriózisos szövet növekedését és felerősítheti a tüneteket, ezért az ösztrogénszint csökkentése hasznosnak bizonyulhat. Ebben segít az alacsonyabb ösztrogéntartalmú fogamzásgátló módszer választása, az egészséges testsúly elérése és fenntartása, illetve a rendszeres edzés is.
Az ösztrogéntöbblet a hormonromboló anyagok kerülésével, káposztafélék rendszeres fogyasztásával és indol-3-karbinol tartalmú étrend-kiegészítő használatával is csökkenthető.
Kutatások alapján az alábbi tényezők is csökkenthetik az endometriózis kockázatát:
- Terhesség és szoptatás
- Alkohol kerülése
- Stressz csökkentése
- Alacsony testzsírszázalék
- Vörös húsok kerülése
- Zöld színű zöldségek fogyasztása, naponta legalább kétszer
- Friss gyümölcsök (különösen citrusfélék) fogyasztása, naponta legalább kétszer
8. TÉVHIT: az endometriózis mindig javul menopauza után.
Habár az endometriózis tünetei leggyakrabban menstruáció idején jelentkeznek, egyes nőknél jócskán azután is jelen vannak, hogy a szabályos havi vérzések megszűntek. A petefészkek ugyanis még menopauzát követően is termelnek kis mennyiségű ösztrogént. Az endometriózisos szövetek továbbra is reagálhatnak a hormonra és fájdalmat okozhatnak. A tünetek tehát sok nőnél jelentősen javulhatnak menopauza után, de ez az időszak sem hoz mindenki számára enyhülést.
A menopauzán átesett nők választhatják az endometriózis okozta elváltozások (implantátumok, összenövések) műtéti úton történő eltávolítását, vagy akár a méh és a petefészkek eltávolítását is. Ezek a beavatkozások azonban nem minden esetben sikeresek a fájdalom kontrollálásában. Emellett a hormonterápia is jellemzően kevésbé bizonyul hatékonynak a menopauzán túl lévő nőknél.
*Ez a cikk is a "Március, az endometriózis elleni küzdelem hónapja" jegyében született. Fontos küldetésünknek érezzük, hogy minél több naprakész információt osszunk meg a témában. Egy nőnek sem szabad elfogadnia, hogy a még diagnosztizálatlan betegsége miatti fájdalmát bagatellizálja az orvosa és a környezete! Hazánkban átlagosan 4 éve megy rá az endometriózisban szenvedő betegeknek, mire kiderül a diagnózis. Beszéljünk róla, hogy ez az idő egyre rövidüljön! További cikkeket a témában >ide kattintva< találsz!
