Az utóbbi 20 évben folyamatosan növekszik az autoimmun betegek száma, vagyis egyre több embert diagnosztizálnak például autoimmun pajzsmirigy betegséggel, lisztérzékenységgel, 1-es típusú cukorbetegséggel, gyulladásos bélbetegséggel vagy épp pikkelysömörrel. Az autoimmun állapotok sajnos közvetlen és közvetett módon is negatív hatással vannak a termékenységre és a terhességre.
Vajon miben rejlik az autoimmun betegségek megelőzésének, illetve kezelésének kulcsa? Talán meglepően hangzik, de úgy tűnik, az egyik lehetséges válasz a bélrendszer! Olvass tovább, ha többet szeretnél tudni!
Mi az az autoimmun betegség? Kik az érintettek?
Az „autoimmun betegség” egy gyűjtőfogalom, amelybe több mint 80 ismert betegség tartozik. Alapvetően minden autoimmun betegség az immunrendszerrel kapcsolatos problémára vezethető vissza. Normális esetben az immunrendszerünk védelmez minket az idegen betolakodók ellen (például gombák, baktériumok és vírusok), és az a feladata, hogy ezeket az idegen betolakodókat megtalálja, felismerje és megsemmisítse – így tart minket egészségesen.
Autoimmun betegség esetén azonban az immunrendszer túlműködik és a test azon részeit kezdi el megtámadni, melyek nem idegenek. Más szóval a szervezet nem képes felismerni saját struktúráját, ezért immunválaszt indít el saját sejtjei, szövetei vagy szervei ellen.
Az autoimmun betegségek 75%-a nőknél fordul elő, leggyakrabban fogamzóképes korban.
Hogyan befolyásolja a termékenységet az autoimmun betegség?
Számos tudományos tanulmány mutat arra, hogy a különböző autoimmun betegségek kapcsolatban állnak a leggyakrabban előforduló termékenységi rendellenességekkel, úgy mint: endometriózis, policisztás ovárium szindróma (PCOS), petefészek korai öregedése, és ismeretlen eredetű (idiopátiás) meddőség. Egy lengyel kutatás például megállapította, hogy a kezeletlenül hagyott lisztérzékenység (cöliákia) összefüggésbe hozható a termékenységi rendellenességekkel, spontán vetéléssel és korai menopauzával is.
Az autoimmun betegség és a terhesség veszélyes kombináció, megnöveli a terhességi komplikációk kockázatát, sérülhetnek az anya szervei és fennáll annak is a veszélye, hogy az anya olyan autoantitesteket termel, melyek árthatnak a magzatnak.
A félresiklott immunműködés a teljes testet gyulladttá és ellenségessé teszi. Ahogy várható, ez egyáltalán nem kedvez a termékenységnek. Egy ilyen helyzetben az immunrendszer megtámadhatja a spermiumokat és embriókat, ezzel megnehezítve a fogantatást és a terhességet. Egy autoimmunitással rendelkező nő szervezete a saját petefészkét is megtámadhatja, ami a petefészek korai öregedését és PCOS-t idézhet elő.
Az autoimmun betegségek a kötőszövetekre is hatással lehetnek, melyek összetartják a különböző szöveteket és szerveket. Emellett az idegekre, izmokra, endrokrin rendszerre és az emésztőrendszerre is negatívan hathatnak.
Lényegében arról van szó, hogy egy saját szöveteit megtámadó test egyáltalán nem ideális környezet sem a termékenység számára, sem pedig egy gyermek kihordására. Ezért valamit mindenképp cselekedni kell, megelőzni, hogy a probléma megjelenjen vagy kialakuljon, illetve kezelni, ha már jelen van valamilyen autoimmun betegség.
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy az immunrendszer túlműködik?
Számos tünet van, mely alapján arra gyanakodhatunk, hogy immunrendszerünk „megbolondult”. Ezek a leggyakoribbak, melyekre érdemes odafigyelni:
- Emésztési zavarok
- Visszatérő betegségek
- Bőrkiütések
- Vércukor problémák (pl. magas vércukorszint)
- Allergia
- Extrém fáradtság
- Izom- és ízületi fájdalmak, koncentrálási nehézségek
Mi okozhatja az autoimmun betegségek növekvő gyakoriságát?
Ahogy a bevezetőben írtuk, egyre több az autoimmun beteg. De vajon miért?
Az autoimmun betegségek kiváltó oka a legtöbb esetben ismeretlen, de kialakulásuk általában nem vezethető vissza egyetlen okra. Minden bizonnyal több tényező is szerepet játszhat a megjelenésében, például:
- a növényvédő szerek használata
- a levegőben és vizekben található méreganyagok
- a gyógyszerek túlzott alkalmazása
- a krónikus vírusos fertőzések
- a penésznek kitettség
- a krónikus stressz
- a genetikai adottságok
Van azonban egy tényező, amely talán mind közül a legfontosabb, ráadásul teljesen mi kontrolláljuk, vagyis tudatossággal, odafigyeléssel módosítani tudjuk. Ez nem más mint az étrend. Az úgynevezett nyugati étrend (melyet mi, magyarok is követünk) rendkívüli mértékben hozzájárul az elhízáshoz, igazi melegágya a gyulladásoknak és a bélflóra egészségére nézve is elképesztően káros. A nyugati étrend gazdag gyorséttermi ételekben, szénhidrátokban és genetikailag módosított összetevőkben, ugyanakkor nagyon szegény rostokban, zöldségekben és antioxidánsokban.
Az autoimmun betegségek és a bélflóra kapcsolata
A bélflóra az emberi emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége, az emberi mikrobiom legnagyobb részét alkotja. Ebben a kontextusban „bél”-en a teljes emésztőrendszert értjük, a „flóra” pedig a „mikrobióta”, „mikroflóra”, „mikrobiom” szinonimája.
A bélrendszerben élő mikroorganizmusoknak kritikus szerepe van az egészségünkben, hiszen többek között szabályozzák és védelmezik a bél nyálkahártyáját, részt vesznek a tápanyagok emésztésében és a nyomelemek felszívódásában, és az immunrendszert ellenanyag-termelésre késztetik.
A bélflóra és az immunrendszer nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz: a bélrendszerünkben található az immunrendszer 70 százaléka! Ha a káros és hasznos baktériumok aránya drasztikusan negatív irányban megváltozik, akkor majdnem a teljes immunrendszer lebénul. Ebből egyből érthető, miért is olyan fontos az autoimmun betegségek szempontjából a bélflóra. De van egy másik ok is!
A bélflóra egyensúlyzavara fokozza a gyulladásokat a szervezetben és hajlamosít a különféle autoimmun betegségekre. Emellett a bélrendszerben élő hasznos baktériumok a bélnyálkahártya védőrétegeként is funkcionálnak, megakadályozva, hogy olyan idegen anyagok átjussanak a bélfalon, melyeknek nem lenne szabad. A gyulladások és a hasznos baktérium csökkenése együttesen megváltoztatják a bélnyálkahártya áteresztőképességét. Ennek eredménye, hogy méreganyagok, káros baktériumok és idegen anyagok (pl. megemésztetlen ételmolekulák és nemkívánatos antigének) tudnak a véráramba jutni.
Ennek a jelenségnek „szivárgó bél” a neve. Ha ez folyamatosan fennáll, a nagy fokú méreganyag-túlterhelés kiváltja az autoimmun betegség megjelenését vagy kialakulását.
Hogyan tudjuk a bélflóra egészségét (és vele együtt a termékenységet) támogatni?
A jelenlegi tudományos ismereteink fényében világos, hogy az autoimmun betegségek, illetve a krónikus gyulladás kezelésében és megelőzésében kiemelt szerep jut az egészséges étrendnek, mely segít a bélrendszert meggyógyítani. Ha a bélflóra egyensúlya helyreáll, a termékenység is javulhat és a terhességi szövődmények valószínűsége is csökkenhet.
A gyulladást okozó vagy allergiát, ételérzékenységet kiváltó ételek elhagyása az egyik legfontosabb lépés, amit meg kell tenni. Gyulladáskeltő ételek a glutént tartalmazó termékek, vagyis minden, amiben búza, búzadara, árpa, rozs, zab, tönkölybúza, kamut található. A gyakori bűnösök közé tartozik még a cukor, a tejtermékek és a szója is.
Nagyon fontos az is, hogy elegendő prebiotikus élelmiszert fogyasszunk, például: dió, hüvelyesek, zab, hagymafélék, articsóka, banán, alma. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek, így változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a kedvező hatású jótékony baktériumok, azaz probiotikumok szaporodását.
A probiotikumok megfelelő beviteléről közvetlenül is gondoskodni lehet: a savanyú káposzta, kovászos uborka, kefir, joghurt, miso leves, kimcshi és az érlelt sajtfélék olyan élő baktériumokat tartalmaznak, melyek tartósan megtelepednek az emésztőrendszerben. Emellett a kedvező hatású probiotikus baktériumokhoz nagy mennyiségben, napi rendszerességgel étrend-kiegészítő szedésével is hozzá lehet jutni. (a legjobb, ha komplex, sokféle fajt tartalmazó készítményt választunk).
A bélrendszer egészségét csontleves fogyasztásával is lehet támogatni; a csontlevesben található kollagén, illetve lizin és glicin aminosavak segítenek helyreállítani a bélnyálkahártyát, ami idővel javítja az immunrendszer működését.
