Világszerte több mint 180 millió, Magyarországon pedig több mint 200 ezer nő életére van hatással az endometriózis. Ez a méhnyálkahártyához hasonló szövet megjelenését és szaporodását jelenti a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Amellett, hogy ez igen komoly fájdalmakkal járhat, az esetek kb. felében a termékenységre is negatívan hat, fogamzási nehézségeket okoz. A probléma hátterében a petevezeték elzáródása vagy a petefészek károsodása is állhat. Egyes szakértők szerint a meddőség az endometriózis petesejt minőségre gyakorolt hatása miatt is kialakulhat. Ebben a cikkben alaposabban körbejárjuk a témát – olvass tovább!
Az endometriózis hatása a peteérésre
A betegség többféle úton is meddőségi problémákat okozhat. Az endometriózisos kinövések száma, mérete és elhelyezkedése is sokat számít a fogamzás sikeressége szempontjából.
Súlyosabb esetben az endometriózis képes eltorzítani a petevezetékeket és a petefészkeket, illetve hegesedések, összenövések vagy ciszták okozásával el is zárhatja a petevezetéket. Ilyenkor az érett petesejt sem tud távozni, tehát lehetetlenné válik az ovuláció és így a megtermékenyülés is.
Amennyiben mindkét petevezeték el van záródva, a terhesség nem lehetséges. Ha csak részleges az elzáródás, akkor létrejöhet a terhesség, de nagyobb a méhen kívüli terhesség kockázata. Ennek oka az, hogy a megtermékenyített petesejt nehezebben tud az akadályon keresztül a méhig eljutni.
Részleges, vagy kismértékű elzáródás esetén az orvos mesterséges megtermékenyítést javasolhat, attól függően, hogy lehetséges-e a kezelés. Ha az elzáródást kisebb hegesedések vagy összenövések okozzák, az orvos laparoszkópos, minimális behatolással járó műtét segítségével eltávolítja ezeket.
Kettőből egy petevezeték elzáródása a termékenységre nincs jelentős hatással, mivel a petesejt az egészséges petevezetéken át tud távozni. A helyes táplálkozás és életmód persze ilyenkor is fontos a fogamzáshoz. Emellett gyógyszerekkel növelhető az átjárható oldalon történő ovuláció esélye.
Az endometriózis hatása a petesejt minőségre
Az endometriózis és a petesejt minőség közötti összefüggés régóta foglalkoztatja a tudósokat. 2017-ben megjelent egy áttekintő tanulmány, amely az eddig elérhető vizsgálati eredményeket összegezte a témában. A szerzők megállapították: az endometriózisos nőkből származó petesejteknél kisebb a sikeres IVF (lombikbébi) kezelés esélye, mint az egyéb ok miatt meddő nőkből vett petesejteknél.
Kutatások azt is kimutatták, hogy endometriózisos nőknél az IVF kezelés sikerességi aránya magas, ha nem endometriózisos nőktől származó donor petesejtekkel történik; nem endometriózisos nőknél pedig a sikerességi arány jelentősen csökken, ha a kezelés endometriózisos nőktől származó donor petesejtekkel történik.
Mindezek egyértelműen azt mutatják, hogy a betegség negatív hatással van a petesejt minőségére és ez hozzájárul a termékenység csökkenéséhez.
Lehetséges-e a fogamzás endometriózissal?
Habár a petesejtek minőségének (vagy mennyiségének) csökkenése egyúttal a fogamzás esélyének csökkenésével is jár, mégsem egyenlő a teljes meddőséggel. Endometriózissal a teherbeesés ugyan nehezebbé válhat, de fontos tudnod: az enyhe és középsúlyos endometriózisban szenvedő nők 70%-a természetes úton, kezelés nélkül teherbe tud esni.
Természetes teherbeesés endometriózissal: segítő tippek, tudnivalók »
Sőt, a természetes fogamzás még súlyos endometriózis esetén is lehetséges. Bizonyos esetekben az endometriózisos szövet műtéti úton történő eltávolítása vagy a mesterséges megtermékenyítés segíthet. Szakértők azt tanácsolják, hogy amennyiben endometriózissal diagnosztizáltak, akkor a szokásosan javasolt 12 hónap helyett már 6 hónap sikertelen próbálkozás után fordulj meddőségi specialistához – sőt, akár már a babaprojekt kezdetén is megteheted ezt.
A petesejt minőség romlásának okai
Az endometriózis három fő úton van hatással a petesejt minőségre: gyulladásos környezetet teremt a szaporító szervekben, felborítja a hormonegyensúlyt, és csökkenti a véráramlást a petefészkekhez, illetve a petefészkekben.
Gyulladás
Az endometriózis a gyulladásos betegségek közé tartozik, mivel a rendellenes helyeken megjelenő, méhnyálkahártyához hasonló szövet ellen immunválaszt indít el a szervezet. Egy ilyen gyulladásos reakció során nagy mennyiségben termelődik számos olyan biológiailag aktív anyag, amely negatív irányban befolyásolhatja a petesejtek minőségét.
Hormonális egyensúlyzavar
Az endometriózisban szenvedő nőknél gyakran kialakulnak endometriómák vagy ciszták, amelyek a petefészkekben vagy azok körül jelennek meg. Tudósok szerint ezek az elváltozások megzavarják a petefészkek hormontermelését, amitől felborul a nemi hormonok (pl. ösztrogén és progeszteron) egyensúlya. Ez az egyensúlyzavar negatív hatással lehet a petesejtek fejlődésére és minőségére.
Csökkent véráramlás
Az endometriózis következtében hegszövetek alakulnak ki a női szaporító szervrendszer különböző részeiben. Ezek a hegszövetek akadályozhatják a normál véráramlást a petefészkek irányába vagy a petefészkeken belül, amitől csökken a szervek oxigénellátása. Emiatt zavart szenvedhet a petesejtek érése és romolhat a minőségük.
A petesejt minőségének megállapítása
A petesejt minőség közvetlenül nem mérhető, azonban a termékenység kiértékelésében segítséget nyújt a vér AMH (anti-Müller hormon) és FSH (folliculusstimuláló hormon) szintjének vizsgálata. Ezekről a hormonokról, termékenységben betöltött szerepükről bővebben itt olvashatsz:
Anti-Müller Hormon (AMH): mit árul el a női termékenységről? »
FSH: mi köze ennek a hormonnak a termékenységhez? »
A petesejt minőség javítása
Jelenlegi ismereteink szerint a petefészkek öregedésének késleltetésében és a petesejt minőség javításában feltehetően szerepe lehet az egészséges táplálkozásnak és életmódnak.
Kutatások szerint az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend meghosszabbíthatja a női termékeny életszakaszt, késleltetheti a petefészek öregedését és pozitív hatással lehet a petesejtek minőségére és mennyiségére is. Az omega-6 zsírsavakban gazdag étrend (ilyen a tipikus nyugati étrend) viszont éppen ellenkező hatást ér el és mind minőség, mind mennyiség tekintetében gyengébb petefészek-tartalékkal hozható összefüggésbe.
Az omega-3 zsírok elsősorban hideg tengeri halakban (lazac, tonhal, makréla, hering), tengeri herkentyűkben, olajos magvakban fordulnak elő, de étrend-kiegészítéssel is könnyedén bevihetőek.
A rendkívül erős antioxidáns hatással bíró, és a sejtszintű energiatermelésben fontot szerepet játszó Q10 koenzim ugyancsak javíthatja a petesejt minőséget. Megtalálható belsőségekben (szív, máj), húsokban, halakban, illetve ezeknél kisebb mennyiségben brokkoliban, karfiolban, spenótban, petrezselyemben, avokádóban, narancsban, eperben, almában és fekete ribizliben is. Étrend-kiegészítéssel folyamatosan, hatékonyan pótolható.
Kutatások szerint antioxidáns és inzulinérzékenyítő hatásával a mio-inozitol is támogathatja a petefészek egészséges működését és a petesejt minőséget. Ezt a természetes anyagot az emberi szervezet képes kis mennyiségben előállítani, de megtalálható húsokban, tojásban, teljes értékű gabonákban, hüvelyesekben, friss gyümölcsökben és zöldségekben is. Szintén hozzá lehet jutni étrend-kiegészítő használatával is.
*Ez a cikk is a "Március, az endometriózis elleni küzdelem hónapja" jegyében született. Fontos küldetésünknek érezzük, hogy minél több naprakész információt osszunk meg a témában. Egy nőnek sem szabad elfogadnia, hogy a még diagnosztizálatlan betegsége miatti fájdalmát bagatellizálja az orvosa és a környezete! Hazánkban átlagosan 4 éve megy rá az endometriózisban szenvedő betegeknek, mire kiderül a diagnózis. Beszéljünk róla, hogy ez az idő egyre rövidüljön! További cikkeket a témában >ide kattintva< találsz!
