fbpx
Azt érzékeltük, hogy kerested fel oldalunkat. Tudtad, hogy ebbe az országba is teljesítünk rendeléseket?
Részletek
Loading...
Cikkek
Lombikbébi sorozat

Tévhitek és tények a lombikbébi-kezelésről

Tévhitek és tények a lombikbébi-kezelésről

Ez a lombikbébi cikksorozat 3. cikke, a sorozat többi részét ide kattintva fogod találni!

Ha szeretnél értesítést kapni minden új cikkről, amit a lombikprogrammal kapcsolatban megjelentetünk, ide kattintva feliratkozhatsz a kizárólag erre vonatkozó hírleveleinkre!

Ha pedig szeretnél értesítést kapni mindenféle egyéb témában kikerülő új cikkünkről és akcióinkról, akkor itt iratkozz fel hírleveleinkre!


Hazánkban az élve születések nagyjából 2,2%-a lombikbébi-kezelés sikereként következik be – ez évente csaknem kétezer kisbaba életét jelenti. Egyre több ilyen kezelést végeznek és egyre több baba is születik ilyen úton, ám ennek ellenére még mindig sok tévhit övezi ezt az több mint négy évtizede létező eljárást. Némelyik ezek közül egészen ijesztő, sőt elriasztó tud lenni, éppen ezért fontos, hogy valós, tudományos bizonyítékokon alapuló tényekkel eloszlassuk ezeket a tévhiteket. Ebben a cikkben pontosan ezt tesszük: következzék 8 tévhit és 8 tény a lombikbébi-kezelésről!

1. TÉVHIT: Meddőség esetén csakis a lombikbébi-kezelés segíthet.

TÉNY: Orvosi értelemben akkor beszélünk meddőségről, amikor egy párnál – melynek nőtagja 35 éven aluli – 12 havi, védekezésmentes közösülés után sem fogan meg a gyermek. Amennyiben a nő 35 év feletti, akkor ez a határ 6 hónap. Elsődleges meddőség az, ha még soha nem volt fogamzás, másodlagos meddőség pedig az, ha korábban már volt fogamzás és ezután nem sikerül teherbe esni.

A lombikbébi-eljárás csak egyik lehetséges módja a meddőség kezelésének. Sok esetben ennél egyszerűbb módszerek is elegendőek a gyermekáldás eléréséhez, például gyógyszeres kezelés, szervi problémák esetén műtéti beavatkozás vagy éppen ondófelhelyezés (inszemináció).

2. TÉVHIT: Ha sehogy sem sikerül a baba, a lombikbébi-kezelés még mindig ott lesz opcióként.

TÉNY: Az életkorod a termékenységed, és egyben a lombikbébi-kezelés sikeressége szempontjából is a legfontosabb tényező. A mesterséges megtermékenyítés 35-37 év alatt a legsikeresebb (akár 40-50 százalék is lehet a kezelés sikerességi mutatója), 40-hez közelítve, majd azt túllépve azonban már jelentősen csökkennek az esélyek (40 év felett 5-10%, 42 év felett csak 1-3%).

Habár az ismételt próbálkozásokkal növekszik a sikeresség esélye, a versenyfutás az idővel eközben sem áll le. A lombikprogramra tehát nem érdemes úgy tekinteni, mint egy „jolly joker”, ami mindig rendelkezésre áll és ugyanolyan hatékony marad. Sajnos lehet olyan helyzet, amikor túl sokat vártak a kezdéssel.

3. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés soha nem sikerül elsőre.

TÉNY: A lombikbébi-kezelés sikeressége számos tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb egyértelműen az életkor. Ahogy az előző pontban is említettük, 35-37 év alatt a legjobb a kezelés sikerességi mutatója, akár 40-50% is lehet, majd ezt követően, a harmincas évek végétől az esélyek romlása felgyorsul.

Ha szigorúan statisztikai alapon nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy minden harmadik nő anya lesz az első lombikbébi-kezelés után. Tehát egyáltalán nem kizárt, hogy elsőre sikerül neked is, azonban fontos egyúttal azt is tudatosítani, hogy a legtöbb nőnek több próbálkozásra van szüksége. A jó hír, hogy a program sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik.

4. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés kettős vagy többes terhességhez vezet.

TÉNY: Egy lombikbébi-kezelés során általában egyszerre több (maximum négy) embriót ültetnek vissza, hiszen ezzel nő a terhesség esélye. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy garantáltan kettős vagy többes terhesség fog létrejönni. Az ikerterhesség esélye lombikbébi programokban kb. 19%, a hármas ikerterhesség esélye 1%-ra tehető.

A leendő anya életkora fontos szempont a beültetett embriók számának meghatározásakor, ahogyan az embriók életképessége is. Az embriószámról legjobb a visszaültetés (transzfer) napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján.

5. TÉVHIT: A lombikbabáknál magasabb a születési rendellenességek kockázata.

TÉNY: Nagy méretű kutatások igazolták, hogy sem a születési rendellenességek, sem a fejlődési elmaradások kockázata nem magasabb a hagyományos lombikbébi-eljárással (IVF) fogant babák esetében, mint a természetes úton fogant babák esetében.

A születési rendellenességek kockázata ugyanakkor enyhén magasabb lehet az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) alkalmazásakor. Ezt gyenge minőségű spermakép esetén szoktak ajánlani, éppen ezért szakértők azt feltételezik, hogy nem maga az eljárás, hanem a spermaminőség lehet az oka a magasabb kockázatnak.

6. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés mindig fájdalommal jár.

TÉNY: Először is fontos tudni, hogy mindannyian eltérőek vagyunk a fájdalomérzékelés terén, ezért alapvetően az is teljesen szubjektív, hogy kinek mi számít fájdalmasnak. Mint minden orvosi beavatkozás, így a lombikbébi-kezelés egyes lépései is járhatnak bizonyos mértékű diszkomforttal, fájdalommal.

Legtöbben talán az injekcióktól félnek leginkább, pedig ezek beadása a legtöbb esetben egyáltalán nem, vagy minimális fájdalommal jár. A petefészek stimuláció során a tüszők növekedése okozhat enyhe fájdalmat, diszkomfortérzetet. A petesejt-leszívás után is normális valamennyi fájdalom, ami jellemzően vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval hatékonyan kezelhető. Egyes nők az embriók beültetésekor és/vagy a rá következő napokban is tapasztalnak egy kis fájdalmat.

A nők túlnyomó többsége utólag azt mondja, hogy sokkal kevesebb fájdalmat érzett, mint amire előzőleg számított. Arról nem is szólva, hogy sikeres teherbeesés után egyöntetűen mindenki úgy véli, a nehézségeket megérte átvészelni.

Ha a folyamat során bármikor (akár a kezelőintézetben, akár otthon) fájdalmat érzel, mindenképpen jelezd a kezelőorvosodnak. Ő érzéstelenítő vagy fájdalomcsillapító használatával segít neked abban, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat tapasztald.

7. TÉVHIT: A lombikterhesség mindig császármetszéses szüléshez vezet.

TÉNY: A lombikbébi-kezeléssel létrejövő terhesség nem különbözik egy természetes úton létrejövő terhességtől. Amennyiben tehát császármetszést igénylő komplikációk lépnek fel, azok nem az IVF kezelésből erednek, és természetes fogantatás esetén is ugyanúgy felléphetnek.

Tény, hogy a császáros szülések gyakoribbak IVF után, de ez például olyan tényezőkre vezethető vissza, mint az anya életkora vagy a méhen végzett előzetes műtét. Emellett az ikerterhesség is a császármetszés indikációi között van, és mint tudjuk, IVF esetén nagyobb az ikerterhesség esélye.

8. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés rákot okoz.

TÉNY: A lombikbébi-eljárás során a petefészek működésének elnyomása, majd egyszerre több petesejt kifejlődésének, érésének elősegítése hormonkezeléssel történik. Ettől az ösztrogén és a progeszteron szintje ideiglenesen megváltozik a női szervezetben. Egyesek aggódnak amiatt, hogy ennek hatására esetleg fokozódhat a rák, különösen a mell-, petefészek- és méhrák kockázata.

Becslések szerint az utóbbi négy évtizedben összesen 10 millió gyermek született IVF kezelésnek köszönhetően. Tanulmányok sora vizsgálta már a rák előfordulása és a lombikbébi-eljárás közötti összefüggést, ám a tudományos bizonyítékok alapján elmondható, hogy az IVF kezelések hatására nem emelkedik meg a hormonérzékeny (mell, petefészek, méh) daganatok kockázata.


Ezt a bejegyzést a babalesz.hu szakértői csapata írta, lektorálta Dr. Szilágyi Imre nőgyógyász.

Felhasznált irodalom
laivfclinic.com/blog/5-myths-about-ivf-you-need-to-be-aware-of/
geneticsandfertility.com/ivf-babies-not-higher-risk-birth-defects/
vierafertility.com/blog/ivf-does-not-contribute-to-childrens-developmental-delays/
ocfertility.com/blog/myths-and-facts-about-ivf
indoreinfertilityclinic.com/is-ivf-painful/
laurelfertility.com/is-in-vitro-fertilization-ivf-painful/
medgo.co/blog/post/will-ivf-be-painful
reliasmedia.com/articles/143444-why-are-cesarean-delivery-rates-higher-with-ivf-pregnancies
blog.sciencemuseum.org.uk/ivf-from-6-million-test-tube-babies-to-400-million-by-2100/
cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/hormones/reproductive-history-fact-sheet
Ezt láttad már?
Mi az a FET lombik? Mi a menete? Mutatjuk!
Partnerünk a Táplálkozás-Beállítás™ szakmai csapata Endometriózis Magyarország a Női Egészségért Alapítványtól

Jognyilatkozat

A babalesz.hu oldalon található termékek minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő készítmények, melyek élettani hatással rendelkeznek, de nem minősülnek a 2005. évi XCV. Tv szerint gyógyszernek, betegség gyógyítására, megelőzésére nem alkalmazhatóak és nem alkalmasak. Az emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatás szintén nem azonosítható a gyógyhatással. Minden esetben figyelmesen olvassa el a termék csomagolásán lévő, illetve a termékhez mellékelt tájékoztatót! Az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, nem alkalmasak betegségek kezelésére, sem megelőzésére. Az étrend-kiegészítő szedése nem helyettesíti a vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Használatuk nem helyettesíti a gyógykezelést, illetve a szakszerű orvosi ellátást. Az ajánlott napi mennyiséget ne lépje túl. A termékek kisgyermekektől elzárva tartandóak. Az oldalon szereplő információk nem a babalesz.hu állításai, hanem EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által elfogadott, és az egyes termékekben felhasznált összetevőkről a tudományos, lektorált (peer reviewed) szakirodalomban elérhető, általánosan elfogadott tudományos megállapítások, mérési eredmények, illetve egészségre vonatkozó állítások.

Babalesz Facebook oldal Babalesz Pinterest oldal Babalesz Youtube csatorna