Olvasóink kérésére elkészült Lombik cikksorozatunk bónusz része. A sorozat többi részét itt olvashatjátok!
A mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikákat, és azokon belül a lombikbébi programot évtizedek óta nagy sikerrel alkalmazzák olyan pároknál, akiknek természetes úton nem sikerül a teherbeesés. A világ első lombikbébije 1978-ban született, nem sokkal később, 1984-ben pedig az első fagyasztott embrióból született baba is világra jött. Míg a hagyományos lombikprogram esetén frissen leszívott petesejtet termékenyítenek meg és ültetnek be néhány nappal később, addig az úgynevezett FET lombik során a korábban lefagyasztott, majd felolvasztott embriók kerülnek beültetésre az anyaméhbe. De hogyan is működik pontosan a FET lombik? És mennyire lehet eredményes? Cikkünkből megtudhatod a további információkat!
Kiknek lehet ideális a lombikbébi program?
Először is: mi az a lombikbébi eljárás?
A lombikbébi eljárás a mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikák egyike. A fogantatáshoz szükséges ivarsejtek (petesejt és spermium) találkozása a testen kívül történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló embriót visszaültetik a méhüregbe. Ezt az eljárást legtöbben lombikbébi néven ismerik, hivatalosan IVF (in vitro fertilizáció – szó szerint üvegben történő megtermékenyítés) a neve.
Milyen fajtái vannak a lombikbébi eljárásnak?
A leggyakrabban alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárás a hagyományos in vitro fertilizáció és embrió transzfer (IVF-ET). Ilyenkor az érett petesejteket leszívják, megtermékenyítik a férfi spermiumával, majd 2-5 nap elteltével visszaültetik a méhüregbe.
Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az IVF egyik válfaja, amit gyenge minőségű spermakép esetén alkalmaznak. Ilyenkor a petesejtbe közvetlenül befecskendezik a kiválasztott, jó minőségű spermiumot.
Fagyasztott embrió transzfer (FET) is szóba jöhet még. Ilyenkor a korábban lefagyasztott embriókat felengedik és beültetik a méhbe.
Kiknek ajánlott lombikprogram mellett dönteni?
A termékenységi problémákkal küzdő párok számára a meddőségi kezelések nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy a várva várt gyermekáldás megtörténjen. Ha természetes úton, egy év (35 év felett fél év) próbálkozás után sem jön össze a baba, ajánlott orvoshoz fordulni. Amennyiben lehetséges, előbb egyszerűbb eljárással, gyógyszeres kezeléssel vagy inszeminációval próbálkoznak – a lombikprogram ezek után jön szóba.
A lombikprogram megoldást jelenthet az alábbi esetekben:
- a nő petevezetékei nem átjárhatóak
- súlyos endometriózis
- jelentős hormonális problémák
- az anya 35 év feletti
- a férfi spermalelete nem megfelelő
Mi az a FET lombik?
Miben különbözik a FET lombik a hagyományos lombikprogramtól?
A hagyományos lombik eljárás első lépése, hogy hormonokkal stimulálják a petefészket, aminek hatására több petesejt kezd el érni. Optimális érettségi állapot esetén a hüvelyen keresztül leszívják ezeket a petesejteket(ezt altatásban végzik), majd speciális tápoldatba helyezik és 3-4 órával később megtermékenyítik őket a férfi spermiumával.
A szakemberek figyelemmel követik a sejtosztódás folyamatát,ahogy a petesejtekből embriók válnak, és kiválasztják a legjobb tulajdonságokkal rendelkező embriókat. A megtermékenyítés után 2-5 nappal a kiválasztott embriókat visszaültetik a méh üregébe. Ez tehát a hagyományos IVF (in vitro fertilizáció), amikor friss embriókat használnak beültetésre.
Mivel a lombik eljárás során beültetés előtt az orvos és a pár közösen dönt a beültetendő embriók számáról (általában 2-3), ezért ha egészséges „felesleges” embriók maradnak, azokat igény szerint le lehet fagyasztani(általában 5-6 napos állapotban) és így fagyasztva (-196 fokon) károsodás nélkül lehet tárolni, a jelenlegi ismereteink szerint emberi léptékkel számítva korlátlan ideig.
Ha egy pár úgy dönt, hogy szeretné vállalni az újabb beültetést, esetleg az első embrió transzfer sikertelen volt, akkor következik a FET (fagyasztott embrió transzfer). Fagyasztásból felengedve, újabb stimuláció és műtét nélkül lehetséges az embriók visszaültetése.
Más-e a FET lombik révén létrejövő várandósság, mint a természetes úton létrejövő?
A lombikprogram utáni várandósság is ugyanúgy zajlik, mintha természetes úton következett volna be. Nincs ez másképp a FET lombik esetén sem. A fagyasztott-felolvasztott embrió beültetése után általában 5 napon belül beágyazódik a méhnyálkahártyába. Ez ugyan kicsit több idő, mint friss embrió esetén (ezt késői vagy késleltetett beágyazódásnak nevezik), de teljesen normális jelenség.
Általában a beültetés után 10-12 nappal otthoni terhességi teszt segítségével kimutatható, hogy sikeres volt-e a kezelés. Ugyanakkor a legbiztosabban vérvétellel igazolható a terhességi hormon jelenléte, majd egy-két héttel később ultrahanggal mutatható ki a klinikai terhesség.
Természetesen minden várandósság különböző, és az esetleges kockázatokra az életkor, egészségi állapot, hormonális, anatómiai és immunológiai tényezők is hatással vannak. A lombik terhességek ugyan automatikusan a veszélyeztetett kategóriába kerülnek (ez szorosabb megfigyelést, gyakoribb vizsgálatokat jelenthet), de a kockázatok nem abból adódnak, hogy a baba lombikkal fogant. Ne feledjük: a veszélyeztetettség sem bajra, hanem arra utal, hogy körültekintőnek kell lenni!
Mi a FET lombikprogram menete?
A FET lombik kíméletesebb az anya szervezetével, mert nem kell ismételten gyógyszeres kezeléssel stimulálni a peteérést, így kisebb a hormonok okozta megterhelés, és a petesejt-leszívással sem kell terhelni újra az anyukát. Kutatások szerint a FET lombikkal születő babák egészségesebbek, egyes teóriák szerint éppen azért, mert az a fajta program nem jár együtt a hormonszintek jelentős változásával.
A kiolvasztott embriók befogadására a női ciklusban fel kell készíteni a méhet, a méhnyálkahártyát és a szervezet sárgatesttermelését. Ehhez hormonok beadására van szükség, azonban a friss embriós lombikhoz képest rövidebb és kevésbé megterhelő a terápia. Ultrahanggal és vérvizsgálatokkal ellenőrzik a szervezet reakcióit, a hormonszinteket és a méhnyálkahártya vastagságát, hogy meghatározzák a beültetés ideális időpontját.
Beültetés előtt a folyékony nitrogénben tárolt embriókat speciális eljárás során felengedik és egy kisebb orvosi beavatkozás keretében behelyezik a méhbe. A szakemberek a könnyebb, gyorsabb beágyazódás érdekében általában burokvékonyítással segítik az embriók megtapadását. A beültetés nem jár jelentősebb fájdalommal, ezért ébrenlétben végzik el.
A beültetést követő napokban megtörténik a beágyazódás, és ha minden jól ment, két hét múlva megjelenik a két csík a terhességi teszten.
Mit érdemes még tudni a FET lombikprogrammal kapcsolatban?
Az embriók lefagyasztása jellemzően fejlődésük 5. vagy 6. napján, azaz a blasztociszta állapotban történik. Napjaink legmodernebb technikája erre a vitrifikáció, ami olyan gyors hűtést jelent, hogy a vízmolekulák nem rendeződnek jégkristályba, hanem üvegszerű állapotba kerülnek. A vitrifikált embriók túlélése elérheti a 95-98%-ot, szemben a lassú fagyasztás 60-70%-os eredményével.
A jogi szabályozás szerint legfeljebb tíz évig őrzik a fagyasztott embriókat, legkésőbb eddig kell választania a párnak négyféle lehetőség közül: beültetés saját célra, adományozás, megsemmisítés vagy felajánlás kutatási célokra. Az adományozott embrió sok párnak jelent fényt az alagút végén, ezért érdemes megfontolni ezt a lehetőséget is, ha saját beültetés nem történik.
A FET lombik eredményessége
Eltérő-e a siker esélye, ha fagyasztott embriót alkalmaznak?
A FET lombik egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a meddőségi klinikákon világszerte, azonban tény, hogy ezt az eljárást továbbra is ritkábban alkalmazzák, mint a friss embriók beültetését. Mégis számos tanulmány vizsgálta már a FET lombikprogramok sikerességi arányát.
Számos kutatás szerint a FET lombikkezelés sikeressége vetekszik a friss embriós beültetésekkel, a teherbeesési arány hasonló (átlagban 40%) vagy még jobb is lehet. Emellett több kutatás is arra jutott, hogy a PCOS-ben szenvedő nőknél a fagyasztott embriós beültetés még előnyösebb is lehet: nagyobb lehet a teherbeesés aránya, ritkább lehet a vetélés, sőt a hiperstimuláció is.
Milyen tényezők befolyásolhatják a FET lombikprogram sikerességét?
Azt, hogy a FET lombik, illetve általában véve a lombikprogram következtében egészséges kisbaba foganjon, számos tényező befolyásolja. A sikerességet tekintve az anya életkora a döntő tényező: 40 éves kor felett fokozatosan csökken az esélye, hogy az embrió transzfer várandóssággal végződik.
Maga a termékenységi probléma és annak kezelési módja, meglévő betegségek, testsúly, életmód – ezek is mind befolyásoló tényezők. Sikeres korábbi terhességek és IVF kezelések növelik a pozitív eredmény esélyét, korábbi vetélések azonban az újabb vetélés kockázatát fokozzák.
FET lombik esetén a siker nagyban múlik a fagyasztás módszerén (legjobb technika a vitrifikáció), illetve az embriók előkészítését, tenyésztését, fagyasztását és olvasztását végző szakértelmén is.
Fagyasztott embrió transzfer: a lombikprogram egyik biztonságos és bevált fajtája
Vannak, akiknek a gyermekáldás természetes úton megadatik, míg másoknak meddőségi kezelések, akár mesterséges megtermékenyítési eljárás hozza el a hőn áhított utódot. Ahogy az cikkünkből is látható, ha termékenységi problémákkal küzdő párként a FET vagyis a fagyasztott embrió transzfer mellett döntünk, akkor sincs okunk az aggodalomra. Ezt az eljárást már több évtizede alkalmazzák, bizonyítottan hatékony, biztonságos módszerről van szó. A FET lombikprogram kíméletesebb a női szervezetre nézve, mint a hagyományos lombik, szerencsére nem jár különösebb fájdalommal sem, maga a terhesség pedig semmiben nem tér el a spontán fogantatástól.
