Ez a lombikbébi cikksorozat 11. cikke, a sorozat többi részét ide kattintva fogod találni!
Ha szeretnél értesítést kapni minden új cikkről, amit a lombikprogrammal kapcsolatban megjelentetünk, ide kattintva feliratkozhatsz a kizárólag erre vonatkozó hírleveleinkre!
Ha pedig szeretnél értesítést kapni mindenféle egyéb témában kikerülő új cikkünkről és akcióinkról, akkor itt iratkozz fel hírleveleinkre!
Senki sem szeret belegondolni, de sajnos a lombikbébi-kezelések egy része nem végződik sikerrel. Egy sikertelen kezelés lesújtó tud lenni, hiszen sok fizikai és lelki energiát, időt és akár pénzt is belefektettél az egész procedúrába. Ilyen esetben az a legfontosabb, hogy te és párod megfelelően feldolgozzátok a történteket, majd – amikor úgy érzitek, itt az ideje – elkezdjetek készülni a következő kezelésre. Ezelőtt azonban érdemes, sőt muszáj konzultálnod az orvosoddal, kérdéseket feltenned és tájékozódnod. Mi okozhatta a sikertelen kezelést? Milyen vizsgálatokra lehet még szükség? Te tudsz-e valamit tenni annak érdekében, hogy a következő kezelés sikerüljön?
Ebben a cikkben alapvető információkkal szolgálunk arról, hogy milyen lehetséges okai lehetnek a sikertelen lombikkezelésnek, milyen vizsgálatok segíthetnek felderíteni az okokat, és szót ejtünk a sikertelen próbálkozás utáni teendőkről is.
Mekkora az esélye annak, hogy a lombikbébi-kezelés sikerül?
Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint Magyarországon lombikbébi kezelések esetében a terhességek aránya petesejt-leszívásonként 31,4%. ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) kezelések esetében 32,3%. Sajnos az élveszülések arányáról nincs hivatalos adat.
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a lombikbébi kezelési eljárás sikerességét sokféle tényező befolyásolja, így egyénenként igen eltérőek tudnak lenni az esélyek.
A nő életkora az egyik döntő tényező: 35 éves kor alatt van a legnagyobb esély arra, hogy sikerrel jár a beavatkozás (akár 40-50%). A petesejtek száma és minősége azonban a kor előrehaladtával csökken, így 40 év felett kb. 10%, 42 év felett pedig már 5% alatti a sikerességi mutató. Emellett sajnos a terhesség alatti komplikációk előfordulása is emelkedik az évek számával.
Természetesen az életkor nem az egyetlen tényező, ami számít. A vizsgálatok során diagnosztizált eltérések, betegségek kezelése is elengedhetetlenül fontos a sikerhez. Emellett az életmód, a fizikai és lelki állapot is hatással van az eredményre.
A lombikkezelés első három alkalma során nagyjából egyforma esély van a terhesség létrejöttére, a sikerességi ráta csak ezután kezd csökkenni. A párok 75-80%-a az első három kezelés valamelyike után lesz terhes – de ne feledd, összesen 5 alkalom költségeit állja az állam.
Milyen okai lehetnek a sikertelen lombikbébi-kezelésnek?
Látszólag minden lépés probléma nélkül végbemegy, a spermiumok és a petesejtek találkozásából létrejönnek az embriók, majd az egészségesen osztódó embriók a méhbe beültetésre kerülnek, ám végül mégsem jön létre a terhesség.
Hasonlóan más biológiai folyamatokhoz, a terhesség létrejötte is egy rendkívül komplex folyamat. Ezért gyakran nem is lehet egyszerűen és egyértelműen beazonosítani a kezelés sikertelenségének az okát. Ismert azonban néhány konkrét tényező, amelynek szerepe lehet benne:
Rendellenes petesejtek
Az emberi petesejt szerkezete nagyon összetett, emiatt igen sérülékeny és a különböző sérülések működésképtelenné tudják tenni. A petesejtekben található egy úgynevezett osztódási orsó, amely részt vesz a kromoszómapárok rendezésében, hogy a párok a petesejt fejlődése során megfelelően osztódjanak. Ha az osztódási orsó károsodik, az a kromoszómák rendellenes eloszlásához és így rendellenes, életképtelen embriókhoz vezethet.
Emellett a petesejteket a petefészekben keletkező szabad gyökök és egyéb anyagcsere termékek is károsítják. Az életkor előrehaladtával egyre növekszik a rendellenes, nem megfelelő minőségű petesejtek aránya: 35 év alatt 25-30%, 37-38 évesen kb. 50%, 40 év felett pedig már 70% feletti.
Rendellenes spermiumok
A rendellenes spermiumok ritkábban játszanak szerepet a lombikkezelés sikertelenségében, de ennek ellenére fontos „mellékszereplői” a folyamatnak. A megtermékenyítésnek feltétele, hogy kellő számú, alakú, mozgású, kötődési képességű, illetve kromoszomálisan és genetikailag egészséges spermium legyen. Egy rendellenes spermiumnak sokkal kisebb az esélye arra, hogy a petesejtet megtermékenyítse, ugyanakkor ez nem is teljesen lehetetlen.
A lombikbébi-kezelés egyik válfaja az ICSI (intracitoplazmatikus spermium injektálás), amit kifejezetten akkor alkalmaznak, amikor rosszak a spermiumok paraméterei. A módszer lényege egyetlen spermium kiválasztása, amit közvetlenül az érett petesejtbe juttatnak. Az ICSI sikerességi mutatója hasonló a hagyományos lombikbébi-kezeléséhez.
Gyenge minőségű embrió
A lombikbébi-kezelés során laboratóriumi körülmények között a méhből leszívott petesejteket összekeverik a férfi spermiumaival, és a kettő találkozásából létrejönnek az embriók. A méhbe visszaültetendő embriókat egy embriológus választja ki, aki többféle kritériumot is figyelembe vesz. Sajnos még a legnagyobb igyekezet ellenére is előfordul, hogy egy embriót egészségesnek ítélnek a laborban, ám olyan észrevehetetlen hibája van, ami miatt végül nem tud beágyazódni.
Gyenge petefészek-válasz
A lombikbébi-kezelés során folliculus (magyarul tüsző) stimuláló hormont tartalmazó injekciókat kell beadnod magadnak minden nap. Ennek az a célja, hogy növelje a petesejtek termelését. Egyes nőknél azonban a petefészek válasza nem megfelelő és nem termelődik több leszívható petesejt. Ez különösen idősebb, kimerülőben lévő petefészek-tartalékkal rendelkező nőknél fordul elő.
A gyenge petefészek-válasz sem jelenti a kezelés végét. A petefészek-tartalék kiértékelését követően megállapítható az optimális hormondózis, amivel stimulálható a petefészek és elegendő petesejt termelődhet.
Beágyazódási problémák
Előfordul, hogy az embriók nem ágyazódnak be a méhbe. Ennek a hátterében állhat méhpolip, a progeszteronszint korai megemelkedése, a nem elég vastag méhnyálkahártya, vagy éppen a méh fertőzése is. Fontos tudnod, hogy nem a te hibád, ha nem ágyazódik be egy embrió – az esetek többségében ez ellen senki, az orvosok se tehetnek semmit. Átfogó kivizsgálással felderíthetőek a beágyazódás elmaradásának lehetséges okai.
Egészségtelen életmód
Akárcsak a természetes úton történő próbálkozás, úgy a lombikbébi-kezelés esetén is segítheti a helyes életmód a sikeres teherbeesést. A dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása bizonyítottan pozitív hatással van a termékenységre és a lombik eljárás kimenetelére is. Az egészséges testsúly, rendszeres testmozgás és a tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás szintén sokat segít.
Milyen vizsgálatok segíthetnek megállapítani a sikertelen kezelés okát?
Méhüreg vizsgálata: A méhüreg vizsgálata még a legelső lombikbébi-kezelés előtt elvégzendő, hiszen kimutatja a teherbeesési esélyt befolyásoló polipokat, miómákat és hegszövetet. Egyszerű és fájdalommentes módszere a sóoldat-infúziós szonográfia (SIS), amikor is fiziológiás sóoldatot fecskendeznek a méhüregbe és ezt követően végeznek hüvelyi ultrahang-vizsgálatot. Ha találnak valamilyen rendellenességet, akkor méhtükrözést is végeznek.
Spermium DNS fragmentációs vizsgálat: A spermiumok örökítő anyagának (DNS) integritásáról ad információt. Ha a DNS fragmentáció (töredezettség) magas, az alacsonyabb megtermékenyülési és beágyazódási rátával és magasabb vetélési rátával járhat. A normális spermium paraméterekkel rendelkező férfiaknál is lehet magas a DNS fragmentáció értéke.
Méhnyálkahártya vizsgálatok: A méhnyálkahártyának kritikus szerepe van a beágyazódásban. Háromféle teszt is létezik, ami információt ad a méhnyálkahártya állapotáról és arról, hogy szükség van-e személyre szabott kezelésre. Az ERA nevű teszt a méhnyálkahártya befogadóképességét, az EMMA a méhnyálkahártya mikrobiális összetételét, az ALICE pedig a meddőséget okozó, fertőző krónikus méhnyálkahártya-gyulladást vizsgálja.
Kariotipizálás: A kariotipizálás során a férfi és a nő kromoszómáit is megvizsgálják. Vért vesznek, hogy megtalálják azokat a kromoszóma problémákat, amelyek a lombikkezelés sikertelenségét okozhatják. A hiányzó/többlet kromoszómák vagy például a petesejteket, spermiumokat érintő DNS problémák beágyazódási zavarhoz, vetéléshez vezethetnek. Ha a kariotipizálás problémát mutat ki, akkor preimplantációs genetikai vizsgálattal kiválaszthatók az egészséges embriók és csak ezeket ültetik vissza, így jelentősen növelve a lombikkezelés sikerét és csökkentve a komplikációk esélyét.
Immunológiai vizsgálat: Bizonyos esetekben előfordul, hogy az immunrendszer a saját szervezetet támadja meg és ez okoz meddőséget, ismétlődő vetéléseket és sikertelen lombikbébi-kezeléseket. Alloimmunitásnak nevezzük azt, amikor az anya immunrendszere elutasítja az apa sejtjeit és emiatt elpusztítja az embriót. Az esetleges immunológiai okok felderítésére vérvizsgálatot végeznek.
Hogyan birkózz meg a sikertelen kezeléssel?
Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy akár első, akár harmadik-negyedik kezelésedről van szó, mindig légy pozitív, de ne legyenek irreális elvárásaid magaddal és a kezeléssel szemben sem. Igyekezz a lehető legalaposabban körbejárni a témát (ebben segít ez a cikksorozatunk is), bátran tedd fel kérdéseidet a kezelőorvosodnak, érdeklődj a hozzád hasonló korú és állapotú nők sikerrátájáról, menj el minden szükséges vizsgálatra és persze figyelj az életmódodra is.
Tudatosítsd magadban az érzéseidet, reményeidet és félelmeidet – és oszd meg ezeket másokkal is, ha szükséges, akár egy tanácsadóval, terapeutával. Ne csak testileg, lelkileg is készítsd fel magad a kezelésre. Minél felkészültebb és tájékozottabb vagy, annál könnyebben fogsz tudni megbirkózni majd a kezelés kimenetelével. Beszélj meg minden fontos döntést a pároddal és a kezelés előtt, alatt és után is oszd meg vele minden érzésedet.
Egy sikertelen lombikkezelés után rengeteg érzés kavaroghat benned: csalódottság, düh, fájdalom, félelem és reménytelenség érzése. Csak az tud erről igazán, őszintén beszélni, aki már átélte. A gyász folyamata mindenkinél egyéni színezetet ölt: időtartama, intenzitása, feldolgozása is eltérő. Ez egy teljesen normális folyamat és minden, amit érzel, része ennek a folyamatnak.
Ha nem sikerül a kezelés, semmiképpen ne keress bűnbakot, ne hibáztasd magad, párodat vagy akár a klinikát, hiszen a szakemberek mindent a legjobb tudásuk szerint tesznek. Adj időt magadnak, mielőtt döntenél a következő lépésről, de ne zárkózz be, kommunikálj pároddal, szeretteiddel, orvosoddal, vagy akár terapeutával, pszichológussal. Ne tartsd benn az érzéseidet, engedd ki őket és sírj vagy ordíts, ha akarsz. Számíts erős, elsöprő érzelmekre: sokkra, haragra, szomorúságra és elkeseredettségre.
Próbálj meg pihenni és ne kezdj el a következő lépésekre gondolni, amíg nem érzed úgy, hogy kellően feldolgoztad a történteket. Lehet, hogy jobb, ha először nem osztod meg a hírt mindenkivel. Ne félj azonban segítséget kérni, szakemberhez fordulni. Sokat segíthet, ha beszélsz olyanokkal, akik már átestek ezen.
Lazíts a „gyeplőn” és ha ez segít, csinálj olyasmit, ami a kezelés miatt tiltólistás volt, például igyál egy pohár bort, találkozz a barátaiddal, menj el egy gyorsétterembe, egyél édességet vagy éppen a kedvenc egészségtelen nasidat, ételedet.
Segíthet a feldolgozásban az, ha a sikertelen kezelés okát megismered, de tudd, hogy gyakran ez nem kideríthető és számos tényező szerepet játszhat benne. Próbálj a jövőre pozitívan tekinteni, légy büszke arra, hogy kezedbe vetted a termékenységedet és megoldást keresel a problémára. Emlékeztesd magad arra, hogy az esetek többségében egynél több kezelésre van szükség a sikerhez.
Mi következik a sikertelen lombikbébi-kezelés után?
Nagyon sok, sőt a legtöbb párnak második, harmadik próbálkozásra sikerül a lombikbébi-kezelés. A siker azonban számos tényezőtől függ, például életkor, petesejt minőség és mennyiség, sperma minőség, lombik protokoll, meddőség oka, és így tovább.
Sikertelen kezelés után a kezelőorvosod feladata, hogy próbáljon választ találni a sikertelenség okára, ismét kiértékelje a te és párod vizsgálati eredményeit, esetleg további vizsgálatokat rendeljen el, majd szükség szerint döntsön a további teendőkről. Ez lehet egy adott betegség műtéti vagy gyógyszeres kezelése, életmódbeli változtatások előírása, akár étrend-kiegészítők használata.
Az esetek túlnyomó többségében a sikertelen kezelést nem a méh rossz állapota okozza, hanem a petesejtek, illetve embriók nem megfelelő minősége, a beágyazódás elmaradása.
A lombikbébi eljárás esetén két stimulációs ciklus között minimum 3 hónapnak (90 napnak) kell eltelnie. Ha újabb próbálkozás mellett döntesz, mindenképpen érdeklődj az orvosodnál a következő lombikbébi-kezelés esélyeiről, esetleges kockázatairól és arról is, hogy te mit tehetsz még a siker érdekében.
Olvasd el korábbi cikkeinket, ha érdekel, milyen étrend- és életmódbeli lépések segíthetnek a siker elérésében:
Úton a sikeres lombikbébi-kezelés felé: így készítsd fel a tested! – 1. rész
Úton a sikeres lombikbébi-kezelés felé: így készítsd fel a tested! – 2. rész