A meddőség századunk népbetegsége, az Egészségügyi Világszervezet szerint minden hatodik ember meddő világszerte, és a lakosság minden rétegét érinti ez a probléma. Magyarországon is a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár élhet. A modern orvostudomány eszközeivel azonban ma már csaknem minden párnak lehet gyereke – ilyen eszköz a mesterséges megtermékenyítés, aminek egyik alapvető módja az in vitro fertilizáció, köznyelven lombikbébi-eljárás. De milyen mesterséges megtermékenyítési eljárások is vannak? Mik ezek feltételei, hogyan zajlik ezekkel a meddőség kezelése? És mit kell tudni a magyarországi helyzetről? Itt most minden alapvető tudnivalót elmondunk neked ebben a cikkben!
Mikor lehet szükség mesterséges megtermékenyítésre?
A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni.
A mesterséges megtermékenyítés feltételei, alapvető tudnivalók:
- meddőségről beszélünk, ha 12 hónap – 35 év felett 6 hónap – próbálkozás után nem sikerül a terhesség
- a sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél
- a vizsgálatok alapján az orvos dönt a kezelésről – általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést
- az eljárás segíthet ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan
- a társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket
A leggyakoribb eljárások
Ovuláció indukció
A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar: amikor az ovuláció (magyarul peteérés, az érett petesejt kilökődése a petefészekből) rendszertelen vagy hiányzik. Ez jellemzően a hormonrendszer egyensúlyának felborulására vezethető vissza. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ. Ez tehát nem mesterséges megtermékenyítés, de fontos megemlíteni, hiszen sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert.
Intrauterin inszemináció (IUI)
Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés, más néven mesterséges spermafelhelyezés. Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni, ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható. A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe. Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.
In vitro fertilizáció (IVF)
Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.
IVF esetén a mesterséges megtermékenyítés menete így néz ki:
- Első lépés a petefészek stimuláció. Ez időszak alatt a nő hormontartalmú készítményeket (injekciókat, tablettákat) kap, melyek hatására a szokásos havi egy petesejt helyett a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmat petesejtet termel. A kezelőorvos mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze.
- Ezután következik a petesejt-leszívás, ami egy hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel történik, a hüvelyen keresztül. Altatásban vagy anélkül is végezhető és egy kisebb műtétnek felel meg, kb. negyedóráig tart, és utána haza is lehet menni.
- A laboratóriumban a petesejteket megtermékenyítik. Ez hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: speciális tápoldatban egymás közelébe helyezik a petesejteket és a spermiumokat.
- A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek.
- Következő lépés az embriótranszfer, vagyis az embrió visszaültetés. Az embriók számától, minőségétől és a páciens kórelőzményétől függően a visszaültetés a megtermékenyítést követő 2-3. vagy 5. napon kerül sor. A megtermékenyített petesejt méhbe való beültetése kb. 1-2 perces, minimális kellemetlenséggel járó eljárás, katéter segítségével történik. Mindig több embriót ültetnek vissza, az eredményesség növelése érdekében.
ICSI
Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. Alábbi esetekben javasolt: rossz minőségű spermiumok (nagyon alacsony spermiumszám, a mozgó spermiumok aránya 20% alatti, több mint 70% az abnormális spermiumok aránya, gyenge célirányos mozgás), súlyos endometriózis, FSH magas szintje, kevés petesejt, 40 év feletti életkor, több sikertelen IVF kezelés.
PICSI
A fiziológiás ICSI eljárás az ICSI továbbfejlesztett formája. Az eljárás során a spermiumok először egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hialuronsav van, az a kémiai anyag, amely a petesejt burkán is megtalálható, így az életképes spermiumok kötődni képesek hozzá. Így történik meg az optimális, legegészségesebb spermiumok kiválasztása, melyeket az ICSI módszerrel alkalmaznak a megtermékenyítéshez.
MACS
A MACS (magnetic-activated cell sorting, magyarul: mágnesesen aktivált sejtválogatás) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat. A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is.
Asszisztált hatching (AHA)
Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését. 35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák az AHA kezelést.
FET
A fagyasztott embrió transzfer a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe. Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le és így (-196 fokon) károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig. A fagyasztás szóba jöhet akkor, ha a pár később is szeretne még gyermeket, vagy a termékenységet valamilyen küszöbönálló kezelés, betegség fenyegeti.
Mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok
Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges. Férfiaknál az ondó laboratórumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek. Nőknél a nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat, belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat is szükséges. A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.
Kockázatok, mellékhatások
Mesterséges megtermékenyítés esetén a nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit – ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.
A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.
Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni. Ez növeli a többszörös terhesség kockázatát, és olyan tüneteket okoz, mint hasi fájdalom, haspuffadás, akár hasűri folyadék, súlyos esetben mellkasi folyadékgyülem, mélyreható anyagcsere-változások, a vér besűrűsödése, vese- és májfunkciók romlása.
Mesterséges megtermékenyítés Magyarországon
A mesterséges megtermékenyítés ára érthető módon fontos kérdés. Magyarországon a kezelés ingyenes: egészen pontosan inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek. Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik.
Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat. A kormány célja az volt, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye az államilag finanszírozott meddőségi kezeléseket, segítve a gyermekszületések számának növelését, a népességfogyás megállítását.
Érdemes még azt is tudni, hogy öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, bár lényegesen kevesebbet, mint korábban a magánszektorban kellett.
A meddő párok egy jó része a magyarországi állami rendszer (és az azt jellemző szakemberhiány) helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre – csehországi, szlovákiai vagy ausztriai klinikák tartoznak a legnépszerűbbek közé. Sokan a hazai állami intézetek futószalagszerű, személytelenebb működése, az egészségügyre általában jellemző helyzet miatt döntenek külföldi kezelés mellett, illetve a jogszabályok is valamivel liberálisabb külföldön.
Sikerráták
A mesterséges megtermékenyítés ára, feltételei és folyamata mellett a leggyakoribb kérdések közé tartozik az is, hogy mekkora a sikeres kezelés esélye. Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.
Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek – sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban. Amit tudunk: az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:
- Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
- Petesejt, spermium és embrió minősége
- Meddőség oka: egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
- Korábbi próbálkozások: ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
- Stimulációs protokoll: a petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít – ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
- Életmódbeli tényezők: a dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.
Ne felejtsük, hogy a lombik sikerráta magasabb a természetes úton való teherbeesés esélyénél, ami 30 évesen havonta kb. 20%, 35-40 között 5-10%, 40 felett kevesebb mint 5%.
A meddőség csaknem minden esetben kezelhető!
Világszerte, így hazánkban is egyre több párnak kell szembesülnie teherbeesési nehézségekkel. Az okok sokfélék, például a PCOS, endometriózis, hormonzavar, rossz spermakép is gyakori. Jó hír azonban, hogy a gyermek után vágyó párok majdnem 90%-ában a meddőség kezelése lehetséges – gyógyszer, sebészeti beavatkozás vagy asszisztált reprodukció, azaz mesterséges megtermékenyítés segítségével. Az orvosi kivizsgálások, feltételeknek való megfelelés után szóba jöhet inszemináció (előkészített spermiumok méhüregbe fecskendezése), vagy méhen kívüli megtermékenyítés (IVF), aminek több fajtája is létezik (pl. ICSI, asszisztált hatching, FET). Magyarországon a mesterséges megtermékenyítés (inszemináció, lombikbébi eljárás is) 45 éves korig teljesen ingyenesen elérhető a nőknek. Ez az út mára már több tízezer párnak segített a családdá válásban!