„Ne stresszelj rá és akkor majd összejön.” Minden nő, aki hallotta már ezt a megnyugtatónak szánt, de nagyon utált mondatot, elgondolkozott azon, hogy a stressz vajon tényleg kihat-e a fogantatás sikerességére. A válasz az, hogy sajnos igen, a baba késlekedése mögött bizony lelki okok is állhatnak. Manapság egyre több kutatás igazolja azt, hogy a stressz, szorongás, depresszió és a termékenységi problémák összefüggnek egymással. És nem is csak a nők esetében! Cikkünkben alaposan körbejárjuk a témát.
Korunk népbetegsége: a stressz
A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti. A stressz napjaink népbetegsége, életkortól, nemtől és foglalkozástól függetlenül mindenkit érint.
A stressz az élet velejárója, s önmagában nem feltétlenül rossz, sőt pozitívan, inspirálóan is hathat. Veszélyessé akkor válik, ha meghalad egy bizonyos, egyénenként változó szintet. Ez utóbbi esetben „negatív stressz”-ről beszélhetünk, ami különböző testi és érzelmi tünetek kialakulásához vezet.
A stressz tünetei az ingerlékenység, fáradtság, gyakori fejfájás, remegés, alvászavar, heves szívdobogás érzés, fokozott hajhullás. A káros stressz-hatások a szív- és érrendszert, az emésztést, a lelki egyensúlyt, a hormonháztartást érintik leginkább, de az immunrendszert is gyengítik és esendővé teszik a szervezetet a fertőzésekkel szemben.
A stressz nehezítheti a teherbeesést
Először is nézzük, hogy a stressz miként befolyásolhatja a női szervezet működését. A túlzottan sok stressz hatással van az ovulációra: a stresszhormonok befolyásolják a hipotalamusz működését, mely a nemi hormonok egy csoportjának termelődéséért felel. A túlhajszoltság okozhatja a menstruáció késését vagy akár teljes elmaradását is. Ez nyilvánvalóan rendkívül rontja a fogantatás esélyét.
Fontos különbséget tenni az állandó és a hirtelen stressz között. Ha a stressz-szinted magas, de viszonylag állandó, a tested képes lehet alkalmazkodni és ilyenkor az ovuláció sem fog elmaradni. Egy váratlanul érkező stresszhelyzet azonban alaposan össze tudja zavarni a menstruációs ciklust és befolyásolhatja az ovulációt. Azt is érdemes megjegyezni, hogy nem csak a negatív, de a pozitív stressz, tehát valamilyen örömteli helyzet okozta izgalom is hatással lehet az ovulációra.
Stressz esetén a méhnyakváladék szempontjából száraz és nedves napok válthatják egymást, ahelyett hogy a méhnyák fokozatosan bőségesebbé válna. Mintha az ovuláció be akarna következni, de valami megakadályozná. Azt, hogy az ovuláció megtörtént, a testhőmérsékletből lehet biztosan megállapítani. Az ovuláció után kb. 1 nappal megemelkedik a hőmérséklet és folyamatosan növekszik, nagyjából 12-16 napon át. A jó hír, hogy az ovuláció késése szimplán csak meghosszabbítja a teljes ciklust. Nem rövidíti meg a luteális fázist – ami a statisztikák szerint normális esetben 12-16 nap kell, hogy legyen. Ez fontos, mert a rövid luteális fázis növeli a vetélés kockázatát.
A stressz a férfiak termékenységét is csökkenti
Bizonyos tanulmányok megállapították, hogy a nagymértékű stressz és a depresszió negatívan hathat a férfi termékenységre. Emellett a stressz sokszor olyan rossz szokásokkal társul, melyek a meddőség kockázatát tovább növelik – például dohányzás és alkoholfogyasztás.
Egy 2010-ben publikált, több mint 700 férfi részvételével történt vizsgálat alapján a stresszes élethelyzetek gyengíthetik a sperma minőségét az egyébként termékeny férfiaknál. 2011-ben több mint 50 kutatás eredményeit összegezték a Fertility and Sterility című szaklapban, és arra jutottak, hogy a pszichológiai stressz a rossz minőségű sperma egyik kockázati tényezője.
A stressz az energiaszintre és a libidóra is hatással lehet, ami a szexuális életre nyomhatja rá a bélyegét. A nyugati életmód viszonylag új jelensége az úgynevezett „menedzser szex szindróma”: ma egyébként egészséges párok túl sok időt töltenek a munkában, túlságosan lefoglalja gondolataikat a karrier és nem nagyon akarnak szeretkezni egymással. Ez férfinél és nőnél egyaránt jelentkezhet.
Végezetül, a termékenységi problémák még egy amúgy egészséges kapcsolatot is megronthatnak. Ha másra sem koncentráltok, csak a babaprojektre, a férfi inkább csak „sperma donornak” érzi magát. Az egyik megoldás az lehet, ha kettéválasztjátok egymástól a „babacsinálást” és a spontánabb, inkább örömszerzésről szóló együttléteket. De fontos, hogy előbbire se tekintsetek kötelező feladatként!
Hogyan csökkenthető hatékonyan a stressz?
• Alkohol- és koffeinfogyasztás, dohányzás elkerülése: nem csak a stressz enyhítésének, de a termékenységnek se tesznek jót ezek a szokások.
• Mozgás: bizonyítottan stresszoldó hatással bír a rendszeres (legalább heti 3 alkalommal végzett) testmozgás.
• Változtatás a külső körülményekben: a stresszorok (a szervezetre ható külső erők, körülmények, vagyis azok az ingerek, amelyek a stresszválaszt létrehozzák) eltávolítása, negatív hatásainak csökkentése, új célok kitűzése.
• Táplálkozás: stressz hatására a vitaminok és ásványi anyagok fokozottabban ürülnek a szervezetből, amit figyelembe kell venni az étrend kialakításánál. Fontos tápanyagok stressz esetén: C-vitamin, folsav, E-vitamin, magnézium, cink, szelén, probiotikumok, omega-3 zsírsavak.
• Kikapcsolódás: olvasás, zenehallgatás, séta – lehet bármi, ami ellazít, kikapcsol, megnyugtat.
• Alvás: a napi 7-8 óra alvás az egyik legfontosabb stresszűző módszer, mégis nagyon kevesen tartják csak be.
• Stresszkezelő technikák: akár egyszerű légzési és nyújtási gyakorlatok segítségével is meg lehet zabolázni a stresszt. Ezek elsajátításában könyvek, videók vagy szakemberek is segíthetnek nekünk.
Források:
http://www.babycenter.com/404_can-stress-get-in-the-way-of-getting-pregnant_1336350.bc
http://www.babycenter.com/404_does-his-stress-level-affect-your-chances-of-getting-pregnan_1411900.bc
http://www.webmd.com/infertility-and-reproduction/features/infertility-stress
