Teherbe eshetsz-e a menstruáció alatt? Járhat-e fájdalommal az ovuláció? Összegyűjtöttük az ovulációval kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és a válaszokat.
Mi történik, amikor ovulálok?
Minden egyes hónapban az egyik petefészkedből egy érett petesejt szabadul ki, ami aztán az egyik petevezetékedbe jutva elkezd lefelé haladni. A méhed nyálkahártyája megvastagodik, arra az esetre, ha a petesejt megtermékenyülne. Ha megtermékenyül, elvándorol egészen a méhig és beágyazódik a megvastagodott, tápanyagban gazdag nyálkahártyába. A petesejt csak kb. 12-24 óráig képes életben maradni. Ha nem termékenyül meg, akkor a méhnyálkahártya kilökődik (vagyis bekövetkezik a menstruáció).
Melyek a legtermékenyebb napjaim?
A legtöbb nő az ovuláció előtti 5 napban, illetve az ovuláció napján a legtermékenyebb (használd az oldalunkon található Peteérés kalkulátort a legtermékenyebb napjaid kiszámítására). Bár az ovulációs ciklusok hossza változó, általánosságban elmondható, hogy az ovuláció a következő menstruációd kezdete előtt 14 nappal következik be. Nehéz tűpontosan meghatározni, hogy a petesejt mikor szabadul ki, de mivel a spermiumok szex után akár 7 napig is életben maradhatnak, a legjobb esélyed fogantatásra akkor van, ha a 11. naptól kezdve a 16. napig rendszeresen élsz szexuális életet (a menstruáció első napját vedd 1. napnak).
Honnan tudom meg, hogy ovulálok?
Egyes nők azt állítják, hogy érzik (például hátfájás vagy a test egyik oldalán jelentkező görcsök formájában). Ha igazán rendszeresek a menstruációid, akkor minden hónapban nagyjából ugyanabban az időpontban fogsz ovulálni (plusz-mínusz 1-2 nap). De ha mondjuk nemrég hagytad abba a fogamzásgátló tabletta szedését, akkor néhány hónapra szükséged lehet, mire kiismered az ovulációs ciklusodat. Vannak, akik ovulációs tesztet használnak, mások a méhnyaknyák változását figyelik (ovuláció előtt nedvesebb és átlátszóbb lesz), míg megint mások a bazális testhőmérsékletüket követik, ami azt jelenti, hogy testük nyugalmi hőmérsékletét mérik szájon át. Egy bazális hőmérő (mely érzékenyebb, mint egy hagyományos hőmérő) segítségével mérd meg a testhőmérsékletedet minden reggel, ugyanabban az időpontban, mielőtt kikelnél az ágyból. Amikor egy kicsit megemelkedik a hőmérsékleted (0,3-0,6 Celsius-fokkal), az azt jelzi, hogy az elmúlt 12-24 órában valószínűsíthetően ovuláltál. Néhány hónap méregetés után jobban kiismered a mintát, amit a tested követ és nagyobb pontossággal meg fogod tudni jósolni a legtermékenyebb időszakodat – vagyis a legideálisabb napokat az együttlétre. Érdekesség: fogantatás után a testhőmérsékleted végig magasabb marad a terhesség alatt.
Teherbe eshetek menstruáció alatt?
Igen. Nem valószínű, de lehetséges. A spermiumok a petevezetékekben öt vagy hat napig is életben maradhatnak. Ha rövid az ovulációs ciklusod (22 nap körüli, 28 nap helyett) vagy nagyon hosszan tartó menstruációid szoktak lenni és a menstruációd utolsó napján szexelsz, a spermiumok életben maradhatnak a petesejt ovuláció során történő kiszabadulásáig. Fontos megemlíteni azt is, hogy egyes nőknél előfordul áttöréses vérzés (avagy pecsételő vérzés) a ciklus közepén, ilyenkor tévedésből valaki azt hiheti, hogy menstruál (a pecsételő vérzés és az ovuláció történhet egy időben). Ne felejtsd, ha éveken át használtál hormonális fogamzásgátlást, akkor az abbahagyása után hosszabb időbe is telhet, mire szabályossá válik a természetes ciklusod és kiismered a saját tested működését.
Mennyi az esélyem arra, hogy egy adott hónapban teherbe essek?
A fogantatás havi esélyére vonatkozó statisztikák eltérőek, attól függően, hogy egy nő hány évesen próbálkozik a teherbeeséssel. Általános szabály, hogy minél fiatalabb vagy, annál nagyobb a fogantatás valószínűsége egy adott hónapban. Egy 25 éves vagy annál fiatalabb nőnek ovulációs ciklusonként még így is csak nagyjából 20-25 százalék esélye van a fogantatásra, és a statisztikák innen még lejjebb mennek. 30 éves korra havonta nagyjából 15 százalék esély van a fogantatásra; 35 éves korra pedig kevesebb mint 10 százalék.
Ha 12 hónapnyi, megfelelően időzített, védekezés nélküli próbálkozás után sem sikerül a teherbeesés, akkor orvoshoz kell fordulni (a pár férfi tagjának is, hiszen a gyermekáldás elmaradásáért az esetek kb. 40%-ában a férfi és 20%-ában mindkét fél felelős). A 35 év feletti vagy a meddőség valamelyik kockázati tényezője – például korábbi endometriózis vagy nemi úton terjedő fertőzések, esetleg a családi kórtörténetben előforduló korai menopauza – által érintett nők 6 hónap sikertelen próbálkozás után mindenképpen forduljanak orvoshoz. Szakértők a rendszertelen ciklusokkal rendelkező nőknek azt javasolják, hogy még azelőtt konzultáljanak orvossal, mielőtt elkezdenének próbálkozni a teherbeeséssel.
Hogyan működnek az ovulációs tesztek?
Az ovulációs teszt egy könnyű, kényelmes módszer, mellyel a nők nyomon követhetik az ovulációik valószínűsíthető idejét. Ez a teszt a luteinizáló hormon (LH) szintjének ovulációval együtt járó emelkedését mutatja ki a vizeletből. A kimutatott LH csúcs után 24-36 órával várható az ovuláció bekövetkezte, tehát a tesztelést a várható peteérést megelőző napokban kell elkezdened, nehogy elkerüld a termékeny időszakot (termékenységi ablak).
Az otthoni vizelettesztek az LH kimutatásában olyan pontosak tudnak lenni, mint egy vérvizsgálat. Ugyanakkor a teszt használata problémásabb lehet a rendszertelen ciklusokkal rendelkező nőknek, például policisztás ovárium szindróma vagy alacsony petefészek-tartalék esetén, illetve azoknak, akiknek magas az LH alapszintje – ilyenkor hamis pozitív eredmény születhet. Ezeknél a nőknél az LH szint követése és az ultrahangos tüszőfigyelés együtt pontosabban képes az ovuláció időpontját kimutatni.
Normális-e, ha ovulációkor fájdalom jelentkezik?
Az ovulációs fájdalom (német kifejezéssel mittelschmerz, vagyis közti fájdalom) a menstruációs ciklus közepe körül, az ovuláció idején érzett görcsös, féloldali alhasi fájdalom. Viszonylag gyakori, lehet tompa fájdalom vagy éles szúrás és tarthat percekig, de akár 24 órán át is. Általában enyhe, és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel hatékonyan kezelhető, azonban egyes nőknél jóval intenzívebb fájdalomként is jelentkezhet, ami esetleg orvosi kiértékelést is igényelhet.
Nincs egyértelmű válasz arra, hogy miért jelentkezik ez a fájdalom. Vannak, akik szerint a petesejt kiszabadulás előtti megnagyobbodása okozza, míg mások szerint a kellemetlen érzés az ovuláció idején a petefészekben tapasztalt rendszeres vérzéshez kapcsolódik.
Ha a fájdalom erős vagy növekvő erősségű, akadályoz a mindennapi tevékenységeidben, vagy nem reagál jól a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra sem, akkor keresd fel az orvosodat. Igyekezz naplót vezetni a menstruációs ciklusaidról és jegyezd fel, hogy mikor jelentkezik a fájdalom – ez az információ, kivizsgálással és egyéb diagnosztikai tesztekkel együtt, segíthet az orvosodnak meghatározni, ha esetleg valamilyen más oka van a tüneteidnek. Azonnal kérj orvosi segítséget, ha a fájdalom egy napnál tovább tart vagy láz, hányás vagy fájdalmas vizelés kíséri.
Milyen kapcsolat áll fenn az ovuláció és a testhőmérséklet között?
Sok nő követi a reggeli, felkelés előtt mérhető (bazális) testhőmérséklete alakulását, annak érdekében, hogy megfelelően időzíthesse az együttléteket minden ciklus alkalmával. De miért fontos akár már egy apró hőmérséklet-változás észlelése is? Egy nem ovuláló nő testének alaphőmérséklete valahol 36,2 és 36,5°C között van, de ez a hőmérséklet ovuláció idején egyik nap az alapszint alá esik, majd fölé megy a következő napon. (Egyes nőknél ugyanakkor a csökkenés teljesen elmarad. A hőmérsékletük ovulációkor kicsivel megemelkedhet – nagyjából kevesebb mint fél fokkal. Ha egy picivel magasabb a testhőmérsékleted több mint három napon át, akkor feltételezhető, hogy bekövetkezett az ovuláció.)
Az elmélet az, hogy a petesejt a testhőmérséklet csökkenésekor szabadul ki. Ovulációt követően a corpus luteum (sárgatest) progeszteront választ ki, ami a hipotalamuszra – a test hőszabályozásának központjára – hat, ami megemeli a testhőmérsékletet. Az efféle megfigyelés azonban csak arra jó, hogy utólag segítsen igazolni az ovuláció bekövetkeztét, hiszen az ovulációt követő magasabb alaphőmérséklet észlelésekor már túl késő ahhoz, hogy hasznosnak bizonyuljon a szexuális együttlét időzítéséhez.
A napi hőmérsékleti adatok egészen a menstruáció előttig magasabb értékeket mutatnak; ha bekövetkezik a fogantatás, a testhőmérséklet jócskán a 14. nap, vagyis a menstruáció eredeti időpontja után is még magasabb marad.
Hogyan kell kiszámolni a szülés időpontját?
A terhességre hosszú kilenc hónapként szokás tekinteni, pedig valójában 40 hét, ami sokkal inkább 10 hónap! Egy terhesség hossza átlagosan 280 nap, ennyi időn át növekszik a magzat az anyaméhben, de a fogantatás pontos napját nehéz meghatározni (az együttlét után a spermiumok napokig is életben maradhatnak a reproduktív rendszerben). Emellett, a 40 hét csak egy átlag: vannak babák, amelyek 42 hétig is várnak a „nagy debütálással”. Érdekesség: az utolsó menstruációd hete és az ovulációd hete is beleszámít a 40 hétbe, tehát ha a kiírt napon indul meg a szülés, a babád valójában csak 38 hetes.
Sok orvos egy igazi matematikai feladatnak hangzó módszerrel számolja ki a szülés időpontját: az utolsó menstruáció első napjához adj hozzá hét napot, majd vonj ki belőle három hónapot. (Például, ha az utolsó menstruációd március 1. volt, hét napot hozzáadsz, ami március 8., majd visszalépsz három hónapot. Február 8., január 8., december 8. – ekkor fogsz szülni!)
Még ha biztos is vagy a fogantatás éjszakájában, egyes orvosok inkább az ultrahangos vizsgálatokra hagyatkoznak, mivel azok segítségével meg tudják határozni a magzat terhességi korát. Az első trimeszter elején, amennyiben a méh mélyen helyezkedik el a medencében vagy a kismama túlsúlyos, előfordulhat, hogy az asszisztens a hüvelybe vezeti be a vizsgálófejet (transzvaginális ultrahang), és így szerez képet az ici-pici babáról (ami ebben a szakaszban inkább kis pacának vagy babszemnek tűnik). Jellemzően az ultrahangos vizsgálatot a hason keresztül végzik.
