A koronavírus elleni védőoltások már széles körben elérhetőek Magyarországon is – mindegyik biztonságos és hatékony. A szakemberek világszerte, egybehangzóan javasolják az oltás felvételét nemcsak a babát tervező, hanem a terhes és a szoptató nőknek is. Ez különösen azért fontos, mert kutatások alapján terhes nőknél magasabb a súlyosabb lefolyású koronavírus-betegség kockázata, illetve a betegség a terhességi és szülési komplikációk megemelkedett kockázatával jár. Az oltás tehát akár két életet is megmenthet ilyen esetben.
Természetesen érthető, hogy sokakban kérdések merülnek fel az oltások kapcsán. Például az, hogy babatervezés előtt érdemes és biztonságos-e beadatni az oltást, vagy hogy az oltás hatással lehet-e a termékenységre. A babalesz.hu szakértői csapata folyamatosan követi a nemzetközi és hazai ajánlásokat, a szakvéleményeket és a kutatási eredményeket. Ezek alapján igyekszünk minél teljesebb és pontosabb választ adni a legfontosabb kérdésekre.
Ez a cikk a 2021. június 3-án rendelkezésünkre álló információk alapján íródott. A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül orvosi vagy egészségügyi tanácsadásnak. Az oltás típusával, idejével, egyéb kérdéseiddel kapcsolatban mindenképpen konzultálj a kezelőorvosoddal.
Biztonságos a Covid 19 elleni védőoltás terhesség és szoptatás alatt?
Jelenleg a várandósok számára Magyarországon a Pfizer és a Moderna oltásait javasolják. Ezek az mRNS-alapú vakcinák a rendelkezésre álló adatok alapján biztonságosak terhesség és szoptatás alatt. Az mRNS (hírvivő RNS) utasításokat közvetít saját sejtjeid számára, amelyek legyártják a vírus tüskefehérjéjét. A tüskefehérje önmagában nem ártalmas a szervezet számára, nem fertőz, de az immunrendszer ellenanyagokat termel ellene, így kialakul a koronavírussal szembeni védettség.
Maga az mRNS molekula rendkívül rövid életű és könnyedén lebomlik az anya szervezetében, ezért szinte lehetetlen, hogy a méhlepényen át a magzatba vagy az anyatejbe kerüljön.
Az USA-ban 2021. május 31-ig már több mint 121 ezer terhes nő kapta meg a COVID-19 elleni védőoltást, jelentős többségük a Pfizer és a Moderna vakcinát (az államokban kizárólag ezekkel és a Johnson & Johnson Janssen vakcinájával oltanak).
Az amerikai adatokat már több tanulmány is kiértékelte, a vizsgálatok, utánkövetések pedig tovább zajlanak. A Pfizer és a Moderna vakcina terhes és szoptató nők számára is biztonságos és hatékony. A beoltott és nem oltott terhes nők között nem mutatkozik semmilyen különbség a terhességi és szülési komplikációk tekintetében.
A koronavírus ellen termelt antitesteket kimutatták a köldökzsinórvérben és az anyatejben is, ami azt jelzi, hogy az oltás az anya és a baba számára egyaránt védelmet biztosíthat.
Magyarországon az első védőoltás a második vagy harmadik trimeszterben (a várandósság 12. hetét követően) vehető fel, míg a második oltást a baba megszületése után ajánlják. (Amerikában ugyanakkor már az első trimeszterben is oltanak, és a második oltást sem késleltetik.) Minden esetben egyéni mérlegelés szükséges az oltásról.
A Sinopharm kínai vakcina terhes nők körében történő alkalmazásáról egyelőre nem állnak rendelkezésre klinikai vizsgálatok, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei azonban várandósoknak is ajánlják ezt az oltóanyagot. Indoklásuk szerint a felhasznált technológia (elölt vírus) nagy múltra tekint vissza, és az ilyen típusú oltásokat hosszú ideje biztonsággal alkalmazzák, terhes nőknél is.
Az angol AstraZeneca, az orosz Szputnyik V, illetve az amerikai Janssen vakcinák mind úgynevezett vektorvakcinák – ezeknél egy ártalmatlan, szaporodni nem képes, csonkolt vírus viszi be a sejtekbe a koronavírus tüskefehérjéjének örökítőanyagát. Az ilyen típusú vakcinák terhesség alatt történő alkalmazásáról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. Jelenleg nincs arra utaló bizonyíték, hogy nagyobb kockázattal járnának (pl. az Egyesült Királyságban terhes nők is kaptak AstraZeneca oltást), de további vizsgálatokra lesz szükség.
Miért javasolják a szakemberek az oltást terhes és szoptató nőknek is?
A várandósság önmagában nem jelent nagyobb veszélyt a koronavírus-fertőzésre, de várandósoknál – különösen a terhesség késői szakaszában – nagyobb számban alakulhatnak ki súlyos tünetek, mint a nem várandósoknál.
Kutatási eredmények kimutatták, hogy a súlyos tüneteket tapasztaló betegek körében magasabb a terhesség alatti és utáni komplikációk kockázata. A tünetmentes koronavírusos betegekhez képest a súlyos tünetek tapasztalók körében nagyobb a császármetszéses szülés, a koraszülés, a terhesség alatti magas vérnyomás és a szülés utáni erős vérzés kockázata.
Sajnos egyes nőknél a terhesség nem az egyedüli kockázati tényező, a koronavírus okozta COVID-19 kimenetele súlyosabb lehet például immunbetegség, cukorbetegség, magas vérnyomás, asztma, szívbetegség esetén. Emellett a betegség veszélyesebb lehet túlsúlyos, 35 év feletti, és a harmadik trimeszterben (a várandósság 28. hete után) lévő nők körében.
Befolyásolhatja-e az oltás a termékenységet?
Semmilyen tudományos bizonyíték vagy utánkövetéses beszámoló nem utal arra, hogy bármelyik koronavírus elleni védőoltás hatással lenne a termékenységre. Az orvosi konszenzus egyértelműen az, hogy a betegség lehetséges kockázatai, akár a magzatra gyakorolt negatív hatásai miatt az oltás felvétele kifejezetten ajánlott azoknak a nőknek, akik babát szeretnének.
A Pfizer és a Moderna oltásokkal végzett klinikai vizsgálatokban a vakcinát kapott és a placebót (azaz hatóanyagmentes „áloltást”) kapott nők csoportjai között nem volt eltérés a terhességek számát tekintve. A két vizsgálatban résztvevő és később teherbeeső 36 nő közül mindössze négynél fordult elő kedvezőtlen terhességi kimenetel, ám mind a négy(!) a placebo csoportban volt.
Sajnos nagyon sok álhír, áltudományos rémhír terjeng ma is a vakcinák termékenységre gyakorolt hatásáról, ám ezek egytől egyig nélkülözik a tudományos alapot. A Magyarországon rendelkezésre álló oltások egyikéről sincs olyan szakvélemény vagy tudományos kutatási eredmény, ami miatt aggódnotok kéne, ha pároddal babát terveztek.
Oltással kapcsolatos kérdéseidet nyugodtan tedd fel a háziorvosodnak, nőgyógyászodnak vagy egy termékenységi specialistának. Háziorvosod segít meghatározni, hogy számodra, életkorod, nemed, egészségügyi állapotod, élethelyzeted alapján melyik a megfelelő oltóanyag.
Kell-e várni oltás után a teherbeeséssel, lombikbébi kezeléssel?
A jelenlegi nemzetközi javaslat szerint nem szükséges várni az oltás után, sem a természetes teherbeeséssel, sem a lombikbébi (IVF) és egyéb meddőségi kezeléssel vagy kivizsgálással. A hazai ajánlás azonban ennél egy kicsivel óvatosabb: Magyarországon jelenleg 2-3 hónapot ajánlanak várni a gyerekvállalás és a vakcina között.
Az Amerikai Reproduktív Orvostudományi Társaság (ASRM) és a világon számos egyéb orvosszakmai szervezet tanácsolja a meddőségi kezelésen áteső nőknek az oltás felvételét. Jelenleg semmilyen tudományos bizonyíték nem utal arra, hogy a kezelés előtti vagy utáni oltás bármilyen formában befolyásolná a kezelés kimenetelét.
Az oltás felvétele és a kezelés, illetve az ehhez szükséges vizsgálatok időzítése során érdemes figyelembe venni, hogy az oltás beadása után jelentkezhetnek enyhe mellékhatások, például fáradtság, izomfájdalmak, rosszullét. Ezek néhány nap erejéig ledönthetik az embert a lábáról. Mindenképpen ajánlott konzultálni erről a kezelést végző orvossal.
Az egyetlen ok, amiért fontolóra veheted a teherbeesés vagy meddőségi kezelés halasztását, az az, ha biztosan el szeretnéd érni a teljes védettséget, még teherbeesés előtt. Ez oltóanyagtól függően a második adag utáni 7-15. nap körül, míg az egy adagos Janssen vakcina esetén az oltás utáni 14. nap körül alakul ki. A sikeres meddőségi kezelés esélyére nincs jelentős hatással egy rövid, akár 6 hónapos várakozás sem, különösen 37 év alatt. 37 év felett, és különösen 40 év felett már azonban több hónap késlekedés jelentősen csökkentheti a sikeres kezelés esélyét.
Jelenleg nincs kellő adat arról, hogy maga a koronavírus káros hatással lehet-e a petesejtekre, ám a betegség tüneteinek észlelése esetén a meddőségi kezelés elhalasztása javasolt.
Milyen mellékhatások léphetnek fel az oltás után?
Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció, például fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, izomfájdalmak, láz, rosszullét. Ezek legtöbb esetben 1-2 napig tartanak, de sok esetben a beadás helyén tapasztalt fájdalmon kívül más tünet nem is jelentkezik.
Az oltást követően 30 percig az orvosi rendelőben, szakember felügyelete mellett kell maradni. Ez azért fontos, mert ha bármilyen súlyos allergiás reakció jelentkezne, a tünetei ennyi időn belül már észlelhetőek és a szükséges, akár életmentő lépések megtehetőek. Ilyen reakció nagyon ritka, de természetesen jobb az elővigyázatosság, ezért fontos, hogy betartsuk a 30 perces várakozást.
A Magyarországon elérhető védőoltások tájékoztató anyagai a lehetséges mellékhatásokat is tartalmazzák. Ezek a tájékoztatók ide kattintva letölthetőek.
Hatással lehet-e az oltás a menstruációra?
A lehetséges oltási reakciók listáján nem szerepel az, hogy a menstruációban változás következhet be, illetve külön vizsgálatok sem készültek még erről. Egyelőre nincs tudományos kutatás, amely azzal foglalkozott volna, hogy létezik-e közvetlen kapcsolat az oltások és a menstruációs változások között.
Anekdotikus beszámolók szerint előfordult, hogy nők az oltás után menstruációs zavart észleltek – leggyakrabban rendszertelen menstruációt vagy erősebb vérzést. Ám úgy tűnik, hogy ezek csak ideiglenesek, az esetek többségében az oltást követő hetekben helyreáll a normális menstruáció.
A The BMJ nevű brit orvosi szaklapban, 2021 áprilisában megjelent egy levél, amely kiemelte: április 5-ig összesen 958 jelentés érkezett be a brit gyógyszerfelügyeleti hatósághoz az oltás utáni menstruációs változásokkal kapcsolatban. Ilyen az erős menstruációs vérzés, a menstruációk közötti vérzés, illetve a menopauza utáni hüvelyi vérzés. A menstruációs zavarok az AstraZeneca oltás után kétszer gyakoribbak voltak, mint a Pfizer oltás után.
Érdemes még megemlíteni azt is, hogy maga a koronavírus is okozhat menstruációs zavarokat. A betegség egyeseknél csökkentheti, másoknál növelheti a távozó vér mennyiségét, hosszabbá vagy ritkább esetben rövidebbé is teheti a ciklust. A nemi hormonok szintjében nem figyeltek meg változásokat a koronavírusos betegeknél. A menstruáció jellemzően a betegség után 1-2 hónappal helyreáll.
