A női szervezetben az anti-Müller hormon (AMH) szintje a petefészekben lévő petesejtek számáról vagyis a petesejt-tartalékról nyújt információt. Minél kisebb az AMH érték, annál kisebb a petesejt-tartalék, és fordítva. Az AMH-szint az életkor előrehaladtával, a petefészek öregedésének hatására csökken – de okozhatják ezt egyéb tényezők is, például stressz, dohányzás, elhízás, vitaminhiány, endometriózis. A sikeres fogamzáshoz a petesejtek mennyisége mellett azok minősége is kritikusan fontos tényező, aminek értékeléséhez egyéb hormonok vizsgálata szükséges (FSH és ösztradiol).
Jó hír, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint létezik egy olyan tápanyag, amely mind az AMH-szintre, mind a petesejt minőségre pozitív hatással lehet. Ez nem más, mint a Q10 koenzim!
A Q10 koenzim sejtjeink nélkülözhetetlen alkotóeleme
Szervezetünkben a bevitt tápanyagok felhasználása, a sebek gyógyítása, és a környezeti hatásokra történő reagálás során melléktermékek, úgynevezett szabad gyökök keletkeznek. A szabad gyökök instabil atomok vagy atomcsoportok, amelyek károsítják az egészséges sejteket; ez az oxidatív stressznek nevezett károsodás öregedéshez és különféle betegségekhez vezet.
Az antioxidánsok feladata, hogy semlegesítsék a szabad gyököket és megelőzzék a sejtkárosodást. Egy részük csak táplálékkal kerülhet a szervezetbe (pl. A-, C- és E-vitamin, karotinoidok), mások természetes úton is képződnek a szervezetünkben (pl. glutation, alfa-liponsav).
A Q10 koenzim olyan antioxidáns vegyület, amit a szervezet képes előállítani. Rendkívül hatékony a káros oxidatív folyamatok gátlásában, a sejtek szabad gyökökkel szembeni védelmében. Emellett minden egyes sejt energiatermelésében is alapvető szerepet játszik, ugyanis nélkülözhetetlen alkotóeleme a mitokondriumnak (a sejtek energiatermelő központjának).
20 éves kortól csökkenésnek indul a szervezet Q10-termelése, és habár bizonyos élelmiszerekben is előfordul (pl. húsok, halak), ezekből gyakorlatilag lehetetlen elegendő mennyiséghez hozzájutni.
A Q10 koenzim szerepe a petesejtek fejlődésében, érésében
Mivel a petesejtek lényegében rendkívül nagy méretű sejtek (egészen pontosan az emberi test legnagyobb sejtjei), ezért nem meglepő módon a Q10 koenzim ugyanúgy megtalálható bennük, mint minden más sejtben. A tudományos kutatásoknak köszönhetően ma már biztosak vagyunk abban, hogy kiemelt szerepe van a petesejtek egészséges fejlődésében.
A Q10 koenzimnek két fő pozitív hatása van a petesejtekre. Egyfelől kiemelkedő hatékonysággal semlegesíti azokat a szabad gyököket, amelyek a petesejten belül található DNS-t és egyéb fontos szerkezeteket károsítják. Másfelől az érő petesejtek energiaszükségletét is támogatja, ezzel pedig hozzájárul a jobb minőségű petesejtek és egészséges embriók létrejöttéhez.
A Q10 koenzim hatása az AMH-szintre: mit mondanak a kutatások?
Egereken végzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az idős állatok Q10 koenzimmel való kezelése megnövelte az ovulált petesejtek számát és csökkentette a petesejtekben a szabad gyökök szintjét. Mindkét mutató elérte a fiatal állatokban mért szintet, ami arra utal, hogy a Q10 koenzim hatékony lehet a reprodukciós öregedés hatásainak visszafordításában.
Állatkísérletekben a Q10 koenzim megóvta a petesejt-tartalékot az oxidatív stressz ellen, növelte az AMH-szintet és az egészséges tüszők számát, illetve csökkentette az elsorvadt tüszők számát. Az állatoknál a Q10 koenzim pótlása a mitokondriális energiatermelés támogatásával visszafordította a petesejtek mennyiségében és minőségében bekövetkező, korral járó hanyatlást.
Emberi klinikai vizsgálatokból az derült ki, hogy a Q10 koenzim hiányának szerepe lehet a korai petefészek elégtelenség (POI) kialakulásában. Korai petefészek elégtelenségről akkor beszélünk, amikor 40 éves kor előtt leáll a petefészkek normál működése. Ez az állapot alacsony vagy akár kimutathatatlan AMH-szinttel társul.
Mesterséges megtermékenyítés (IVF kezelés) során a petefészkeket hormonokkal stimulálják, hogy petesejteket termeljen és ezeket kinyerhessék. Vannak azonban olyanok, akikben ennek ellenére sem termelődik sok petesejt. Egy 2018-as kutatásban ilyen nőknek adtak napi 3-szor 200 mg Q10 koenzimet. 60 nap elteltével a kutatók megállapították, hogy a Q10-et szedő nőkből jelentősen több petesejtet sikerült kinyerni, mint a Q10-et nem szedő nőkből.
A Q10 koenzim hatása a petesejt minőségre: mit mondanak a kutatások?
Minél magasabb az AMH-szint, annál nagyobb a petesejt-tartalék. A petesejtek száma azonban csak egy része a teljes képnek, legalább ugyanannyira fontos a petesejtek minősége is. A jó minőségű petesejtnek van a legjobb esélye arra, hogy embrióvá fejlődik, beágyazódik a méhben és sikeres terhességet eredményez.
A jó minőségű petesejt kromoszomálisan normális, tehát pontosan 23 kromoszómát tartalmaz, se többet, se kevesebbet. Ha megtermékenyíti egy szintén 23 kromoszómát tartalmazó hímivarsejt, akkor létrejön egy kromoszomálisan normális embrió, amely összesen 46 kromoszómát tartalmaz.
Először egereken és egyéb állatokon végzett vizsgálatokban derült fény arra, hogy a Q10 koenzim fontos szerepet játszhat a petesejtek egészségében. Kutatók arra jutottak, hogy a nem megfelelő Q10-szint minden bizonnyal egyik fő kiváltó oka a petesejt minőség életkorral járó hanyatlásának.
Egy kanadai kísérletben azok az idős egerek, amelyek petefészek-stimulációt megelőzően Q10 koenzimet fogyasztottak, több tüszőt és jobb minőségű petesejteket termeltek, mint a Q10-et nem fogyasztó idős egerek. A Q10-kezelés hatására az idős állatok petesejtjei ugyanolyan jó minőségűek lettek, mint a fiatal állatoké. Emellett a Q10-kezeléstől a termékenység is jelentősen javult, ami az utódok megnövekedett számában mutatkozott meg.
A már említett, petefészek-stimulációra gyengén reagáló nők részvételével végzett vizsgálatban a Q10 koenzimmel kezelt nők körében nemcsak a kinyert petesejtek száma, de a megtermékenyítési ráta, valamint a jó minőségű embriók száma is növekedett. A Q10-et szedő nők 18,42%-ának lett lefagyasztott embriója, míg a Q10-et nem szedő kontroll csoportban csak a nők 4,3%-ának.
Egy 2018-as kutatásban 31-46 év közötti, mesterséges megtermékenyítésben részt vevő nőnek adtak naponta 200 mg Q10 koenzimet. Egy hónapnyi Q10-pótlás hatására jelentősen megnövekedett az aktív Q10-szint a tüszőfolyadékban, ami csökkentheti az oxidatív stresszt, így javíthatja a petesejt minőséget és ebből következően a termékenységet is.
Egy 2014-es kutatásban mesterséges megtermékenyítésben részt vevő nők közül a napi 600 mg Q10 koenzimet szedők csoportjában a petesejtek rendellenességek aránya 46,5% volt, míg a Q10-et nem szedők csoportjában 62,8%. Az igazolt terhesség aránya 33%, illetve 26,7% volt a két csoportban.
Mi az optimális napi Q10 koenzim adag?
A Q10 koenzimből megfelelő mennyiséghez táplálkozás útján nem igazán lehet hozzájutni. Ezért mindenképpen étrend-kiegészítő használata javasolt, ha folyamatos pótlás a cél.
A Q10 koenzimnek két fő formája létezik: ubikinon (oxidált forma) és ubikinol (aktív forma). Egészséges emberek vérében a Q10 több mint 98%-a ubikinol formájában van jelen. Az oxidált ubikinont a szervezetnek először át kell alakítania aktív ubikinollá, de életkor előrehaladtával romlik ez az átalakítási képesség.
Mivel kutatások alapján az ubikinol akár 8-szor jobban hasznosul és sokkal tovább is marad a szervezetben, mint az ubikinon, ezért kisebb ubikinol dózissal is igen magas Q10-vérszint érhető el. Figyelembe véve az eddigi kutatási eredményeket, a pozitív hatás eléréséhez napi 100-200 mg ubikinol bevitele elegendő lehet.
Forrás:
