A PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma az egyik leggyakoribb hormonális betegség, amely átlagosan minden 15. nőt érint, és amely sok esetben termékenységi problémákhoz vezethet. Bár a betegséget régóta ismerik, a mai napig nem tisztázott, pontosan mi váltja ki, és hogy lehet kezelni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy rendkívül sok esetben inzulinrezisztenciával is társul - van viszont egy olyan anyag, ami mindkét esetben rendkívül hasznos és fontos kiegészítő lehet, ez pedig a mio-inozitol.
Mi az a mio-inozitol?
A mio-inozitolt nemrég még a vitaminok csoportjába sorolták (a B-vitaminok közé), pedig egy átlagos vitaminnál sokkal többet tud ez, a természetben gyümölcsökben, babban, gabonafélékben és diófélékben előforduló anyag.
Az ok, amiért vitaminnak hivatalosan nem nevezhetjük az, hogy az emberi szervezet képes bizonyos mennyiségben előállítani. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy megnyugodhatunk: sokféle élethelyzet, illetve betegség oka és okozata is lehet az inozitol-hiány. A koffein például megsemmisíti az inozitolt, és már napi 2 csésze kávé rendszeres fogyasztása inozitol-hiányhoz vezethet.
Szerepe inzulinrezisztencia és PCOS esetén
A mio-inozitolt használják manapság is az orvostudományban, ám a legtöbb esetben csak az inzulinszint beállítására, inzulinrezisztencia vagy 2-es típusú cukorbetegség kiegészítő kezelésére. Mivel kulcsfontosságú szerepet játszik az inzulin-jelátvitelben, ezért megnövelt bevitele segíthet javítani az inzulin hatását. Ennek eredményeképp a vércukorszint csökken, a hasnyálmirigynek pedig kevesebb inzulint kell előállítania.
Ma már köztudott tény, hogy a PCOS és az inzulinrezisztencia (azaz a sejtek csökkent inzulinérzékenysége) nagyon gyakran kéz a kézben járnak. A statisztikák szerint a PCOS-ben szenvedő nők 30-40 százaléka inzulinrezisztenciás.
Ez már önmagában elegendő ok lenne a mio-inozitol használatára PCOS esetén – de ez még nem minden!
A mio-inozitol kevésbé ismert pozitív egészségügyi hatása, hogy nemcsak az inzulin, de a hormonegyensúly beállítására is képes, így pedig a PCOS-es betegek számára is mentőövet nyújthat, a kutatások szerint ugyanis a PCOS-es szervezetben nagyon alacsony a mio-inozitol szintje, és ha sikerül megnövelni az értéket, megnő a teherbeesés esélye is!
Mi a bizonyíték?
Hogy milyen hatásos valójában, azzal kapcsolatban rengeteg kísérlet készült az elmúlt évtizedben, ezekből gyűjtöttünk most össze néhányat.
– Kilenc évvel ezelőtt, 2009-ben elvégeztek egy kísérletet 42 nő részvételével, akiknél azt vizsgálták, milyen változást hoz a szervezetükben a mio-inozitol. Az egyik csoportnak napi 4 gramm mio-inozitolt adtak 400 mikrogramm folsavval, míg a többiek csak folsavat kaptak placebóként. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál, akik mio-inozitolt kaptak, megnőtt az inzulinérzékenység, javult a glükóztolerancia és csökkent a glükóz stimulálta inzulin-kiválasztás. Emellett a kutatók azonban azt is észrevették, hogy a 23 főből, akik mio-inozitolt kaptak, 16 elkezdett ovulálni, míg a placebós csoportban ez a szám 19-ből csupán 4 volt! És ez még nem minden, a kezelt csoport tagjainak szervezetében 66 százalékkal csökkent a tesztoszteronszint, sőt, a szív-, és érrendszernél, a vérnyomásnál és a koleszterinszintnél szintén minden érték javulást mutatott!1
– Egy másik kísérletben, 2008-ban 20 túlsúlyos, PCOS-sel küzdő nőt vizsgáltak, akiket 12 hetes mio-inozitol kúrára fogtak. Az eredmény nagyon hasonló volt, javult az inzulinérzékenység, és a nemi hormonok egyensúlya, valamint a kísérlet minden egyes résztvevőjénél teljesen helyreállt a menstruációs ciklus.2
– Egy 2011-es felmérés során arra jöttek rá a kutatók, hogy a fogamzásgátló 12 hónapon át szedve, napi 4 gramm mio-inozitollal együtt, sokkal hatékonyabban képes kontrollálni a PCOS-es betegek anyagcsere-, hormon- és klinikai paramétereit, mint a fogamzásgátló önmagában. Emellett az alanyoknál itt is csökkent az inzulinszint és az inzulinrezisztencia.3
– Szintén 2008-ban, Rómában végeztek el egy klinikai kísérletet, mikor azt vizsgálták, milyen hatással van a mio-inozitol a PCOS-es betegek két leggyakoribb tünetére, a túlzott szőrnövekedésre, illetve a férfi nemi hormonok megemelkedésére a női szervezetben. A kutatás során 46 beteget teszteltek, féléves mio-inozitol kúrával. Az eredmény azt mutatta, szinte mindenkinél javulást mutattak a fent említett tünetek, mellette pedig, ahogy a korábbi teszteknél is, csökkent az inzulinrezisztencia.4
– Az utolsó példánk egy 2011-es kísérlet, melyet a European Review for Medical and Pharmacological Sciences publikált. A kutatók itt is két csoportra osztották a PCOS-es betegeket: az egyik 2 gramm mio-inozitolt kapott 200 mikrogramm folsavval, míg a másik csak 200 mikrogramm folsavat. Mindkét csoport napi kétszer kapta meg ezeket az adagokat, 3 hónapon át. Az alanyok olyan nők voltak, akik IVF (mesterséges megtermékenyítés) és ovuláció indukciós kezelésben részesültek. Azoknál, akik mio-inozitolt kaptak, egyértelmű javulást láttak a megtermékenyítetlen petesejtek számában és minőségében is. A szerzők egyértelmű következtetésként levonták, hogy a mio-inozitol valóban hatásos lehet a PCOS kezelésére, és így a teherbe esés esélyének megnövelésére. 5–9
Hogyan szedjem?
A PCOS-es betegek számára a javasolt adagolás a kezdetekben napi egyszer-kétszer 2000 mg mio-inozitol, folsavval kombinálva, legalább három hónapon át szedve. A leghatékonyabb pedig por formájában fogyasztani. Ha valamilyen betegséggel rendelkezel a PCOS mellett, érdemes szakorvos véleményét kikérned a kúra megkezdése előtt, de a mio-inozitol szedése összességében teljesen biztonságos. Néhány embernél előfordulhat hányinger, hasmenés, fáradtság vagy fejfájás mellékhatásként, de ezek szinte mindig csak akkor jelentkeznek, ha valaki a javasolt mennyiségnél többet szed belőle.
