Mióma-alapok: tünetek, diagnózis, kezelés, terhesség

Röviden a méh miómáról (myoma/leiomyoma)

A mióma a méh jóindulatú daganata, ami leginkább a fogamzó képes években, illetve a menopauza alatt alakul ki. Nem emeli a méh rákos megbetegedéseinek kockázatát és a legritkább esetben alakul rosszindulatúvá. Az elváltozás során a méhfal izomszövete és kötőszövete indul burjánzásnak.

Méretét tekintve lehet a kicsi, szabad szemmel észre sem vehetőtől egészen akár olyan nagy is, mely már el is torzíthatja és megnagyobbíthatja a méhet magát is. Kialakulhat egyedül álló mióma vagy több daganat egyszerre - extrém esetben megnagyobbíthatják annyira a méhet, hogy az elérje a bordakosár magasságát is.

Sok nőnek lesz miómája élete során, de sokan nem is tudnak róla, mivel nem okoz tüneteket. Előfordulhat, hogy a nőgyógyász véletlenül veszi észre manuális vizsgálat során, vagy ultrahang vizsgálat közben.

Mióma tünetei, figyelmeztető jelek

Sok nőnek nem okoz semmilyen panaszt a mióma. Akiknek igen, ott a képlet elhelyezkedése, mérete és a miómák mennyisége befolyásolja a a kialakuló jeleket. A legtöbbször megjelenő általános tünetek:

• erős menstruációs vérzés
• több mint egy hétig tartó vérzés
• nyomás érzés vagy fájdalomra medencében
• gyakori vizelési inger
• nehezen kiüríthető húgyhólyag
• rendszeres székrekedés
• hát- vagy lábfájdalom

Közvetlen miómára utaló tünetek:

• nyomásérzés a hasban
• alhasi görcsök, kismedencei fájdalom
• alvadékos, fájdalmas havi vérzés
• lerövidült ciklus (21 és 23 nap közötti)
• emésztési problémák, puffadás, székrekedés
• hányinger
• gyakori vizelési inger
• vetélés

(Általában a kialakulás helye alapján osztályozzák a miómákat, az intramurális mióma a méhtest izmos falában nő, a szubmukózus mióma a méhűr felé dudorodik, a szubszerózus mióma pedig a méh külső oldalából terjeszkedik kifelé.)

A felsoroltakhoz hasonló tüneteket okozhat polip is a női szaporító szervrendszerben. A méhnyálkahártya polipja azonban olyan szintén jóindulatú elváltozás, amely nem az izomszövetből fejlődik, hanem a nyálkahártya függeléke. A méh polip is számtalan esetben tünetmentes marad, változókorral nő a kialakulásuk kockázata (míg a miómáé csökken menopauza után).

Mikor menj orvoshoz?

Mindenképp menj el nőgyógyászhoz, ha...

• medencében fájdalmat érzel, ami nem szűnik
• túl erős, hosszú vagy fájdalmas a menstruációd
• pecsételő- vagy rendes vérzésed van a ciklusaid között
• nehézségeket tapasztalsz a húgyhólyagod kiürítésével kapcsolatban

Azonnal vizsgáltasd meg magad, ha erős hüvelyi vérzésed van vagy éles, hirtelen fellépő fájdalmat érzel a medencédben!

A mióma kialakulásának okai

Sajnos erre még nincs pontos válasz, de a kutatások és a klinikai tapasztalat a következőkre mutatnak:

• genetikai elváltozás - sok daganat tartalmaz eltérő géneket a normális méhizomsejtekétől.
• hormonok - az ösztrogén és progeszteron az a két hormon, melyek stimulálják a méhnyálkahártya fejlődését a ciklus során, hogy felkészüljön egy lehetséges terhességre. Úgy tűnik, ezek segítik elő a miómák kialakulását is. A daganatok több ösztrogén és progeszteron receptort tartalmaznak, mint a normál méhizomsejtek. Ezért általában menopauza után zsugorodnak a csökkent hormontermelődés miatt.
• egyéb növekedési faktorok - vagyis bizonyos anyagok, melyek alapvetően segítik a test szöveteinek karbantartását/regenerálódását, mint például az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1), hatással lehetnek a mióma-növekedésre.

A szakértők szerint a méh miómák a méh simaizom szövetében (myometrium) lévő őssejtekből fejlődik ki. Egy sejt kezd ismételten osztódni, míg végül egy gumiszerű szilárd, a mellette lévő szövetektől elhatárolható képletet hoz létre.

A daganatok növekedési mintái változatosak - lassan vagy gyorsan nőhetnek, vagy megtarthatják kialakult méretüket. Előfordulhat, hogy a göb magától összezsugorodik. Sok terhesség alatt jelen lévő mióma összemegy vagy eltűnik terhesség után, ahogy a méh visszanyeri normál méretét.

Miómára hajlamosító tényezők

Van néhány ismert rizikó faktor - a fogamzóképes koron kívül - melyek hatással lehetnek a méhmióma kialakulására:

• öröklődés - ha az anyánál vagy lánytestvérnél előfordul, az növeli a kialakulás esélyét
• környezeti tényezők - fiatalon kezdődő menstruáció; fogamzásgátlás; túlsúly; D-vitamin hiány; vörös húsban gazdag és/vagy zöldségben, gyümölcsben szegény étrend; alkoholfogyasztás növelheti a göbök kialakulásának

A mióma diagnosztizálása

Ahogy már írtuk, sokszor fordul elő, hogy véletlen derül ki rutinvizsgálat során, hogy valakinek miómája van. Manuális vizsgálat során ha az orvos a méh formájának eltérését érzi, ultrahang vizsgálattal diagnosztizálhatja a daganatot. Ha abnormális menstruációval fordulsz orvoshoz, valószínűleg laborvizsgálatot is el fog rendelni, hogy például az emiatt esetleg kialakuló vérszegénységet, valamint a pajzsmirigy problémákat ki tudja zárni.

Ha ezekből sem jut elegendő információhoz, előfordulhat, hogy tovább küld egyéb vizsgálatokra, képalkotó diagnosztikára (pl. MRI-re).

Ha bebizonyosodott az elváltozás, a mióma további kivizsgálásához szükség lehet:

• endoszkópos hastükrözésre
• méhtükrözésre
• vese- és húgyuti ultrahangra
• szövetminta vételre

Kezelési lehetőségek

Mivel sokféle méretben, elhelyezkedésben jelentkezhet a mióma, a kezelés is minden esetben személyre szabott kell, hogy legyen. Ha vannak tüneteid, nőgyógyászoddal beszéljétek át, mik a lehetőségek a te esetedben.

Ha tüneteket nem okoz a daganat (vagy csak annyira enyhéket, amikkel még gond nélkül együtt tudsz élni), az orvos javaslata valószínűleg az lesz, hogy járj rendszeresen kontrollra, de különösebb orvosi kezelést nem fog javasolni - amit viszont ebben az esetben sem elhanyagolható az az életmódod, étrended megfelelő átalakítása, amelyről itt írtunk bővebben.

A mióma méretétől, számától, elhelyezkedésétől függően szóba jöhet műtét, (hiszteroszkópia vagy laparoszkópia) vagy egyéb kezelés is - ez minden esetben egyénre szabott, helyzethez illesztett, a megfelelő életmód és étrend viszont mindenkinek ajánlott a kezelés milyenségétől függetlenül.

Az újabb típusú kezelések között meg kell említeni a mióma méretét csökkentő eljárást, ha erre van szükség. Ezt hívják embolizációnak, mely során a mióma tápláló ereit gátolják. Általában menopauza előtt álló nőknek ajánlják, akik szeretnék elkerülni a méh eltávolítását, vagy a műtéti kezelésekkel járó kellemetlenségeket.

Ha mióma gyanúd van, így készülj fel a konzultációra

Sokszor sajnos kevés idő jut a rendeléseken egy betegre, nőgyógyásznál pedig az ember amúgy is jobban izgul a kevésbé komfortos szituáció miatt - ezért érdemes előre felkészülni, felkészíteni magadat:

• Írd össze, milyen tüneteid vannak - írd bele azt is, ami szerinted nem ide tartozik, hadd döntse el az orvos, hogy fontos-e ezzel kapcsolatban.
• Írd össze, milyen gyógyszereket, gyógynövényeket, vitaminokat szedsz (azt is, milyen gyakran és milyen dózisban szeded őket).
• Vigyél magaddal valakit, ha tudsz - családtagot, jó barátot - lehet, hogy nagyon sok információt fognak elmondani, együtt több mindenre fogtok emlékezni.
• Nyugodtan jegyzetelj, ha sok az információ - vigyél egy füzetet/papírt, tollat, és írd fel, amit nem akarsz elfelejteni!
• Legyenek pontosan feljegyzett adataid a ciklusodról (nagyon sokat segíthet ebben egy telefonos applikáció is).
• Írd össze, milyen kérdéseid vannak - ne akkor jusson eszedbe mit akartál még megtudni, mikor már kijöttél a rendelőből!

Néhány kérdés ami szóba jöhet ha már tudod, hogy miómád van:

• Hány daganatom van? Milyen méretűek?
• A göbök a méhen belül vagy kívül helyezkednek el?
• Milyen vizsgálatokra lesz szükségem?
• Milyen gyógyszerek jöhetnek szóba az én tüneteimmel?
• Milyen mellékhatásokkal kell számoljak, ha gyógyszeres kezelés javasolt?
• Milyen gyógynövényeket, vagy természetes segítséget vehetek igénybe?
• Milyen körülmények között javasolt a műtéti beavatkozás?
• Kell szedni gyógyszert műtét előtt vagy után?
• Befolyásolják a miómák a teherbeesésemet?
• A kezelés segítheti a termékenységemet?

Mindenképpen kérdezz, ha valami nem világos, amit az orvosod mond! Nyugodtan kérd meg, hogy ismételje el, amit nem sikerült megjegyezni/megérteni elsőre.

Mit kérdezhet az orvos tőled:

• Milyen gyakran vannak tüneteid?
• Mióta állnak fenn a panaszaid?
• Mennyire erősek a tüneteid?
• Megfigyelted, hogy a tüneteid összefüggnek a ciklusoddal?
• Van valami, amitől rosszabbodnak/erősödnek a panaszaid?
• Előfordult már a családban méhmióma?
• Tervezel-e gyermeket?

Mióma hatása a termékenységre

Sok nő miómával is teherbe tud esni természetes úton, nem is szükséges előtte külön komoly orvosi beavatkozás.

Néhány esetben - például - szubmukózus miómánál, amikor a göb a méhüreg felé, befelé domborodik - valóban csökkentheti a fogamzóképességet és növelheti a vetélés kockázatát, ilyenkor már komolyabb kezelést igényel a helyzet. Ám attól függetlenül, hogy a mióma is lehet hatással a termékenységre bizonyos esetekben, általában más probléma szokott a háttérben állni. Ha gondod van a teherbeeséssel vagy a terhesség megtartásával, az orvosod lehet, hogy további vizsgálatokkal megpróbálja feltárni a probléma egyéb lehetséges okait, mielőtt a daganatnak tulajdonítaná a dolgot.

Mi a következő lépés, ha miómád van és próbálsz teherbe esni?

Beszélj az orvosoddal a tumor méretéről és elhelyezkedéséről, kérdezz rá, hogy ez okozhat-e problémát a fogantatásnál vagy a baba kihordásában. Kérdezd meg azt is, hogy a kezelés, ha szükséges, javítja-e az esélyeid a sikeres teherbeesésre és a baba egészséges kihordására! Mindeközben kezdj aktív, de kíméletes testmozgásba (pl. nehéz súlyok emelésétől tartózkodj abban az esetben, ha a gyerekvállalás a cél, de jó lehet a jóga, bármilyen kardió-jellegű edzés is), alakítsd át az étrended, ha még nem tetted meg és gondoskodj a megfelelő D-vitamin ellátottságról is.

Mióma hatása a terhességre

A legtöbb nő nem tapasztal semmilyen problémát a várandóssága során - bár egy 2010-es adat¹ szerint 10-30%-nál felléptek komplikációk, amelyek közül a leggyakrabban előforduló a fájdalom volt - ez főleg azoknál a hölgyeknél jellemző, akiknek nagyobb, mint 5 cm-es a daganatuk és a 2. illetve 3. trimeszterben vannak.

Hogyan hat a terhesség a miómára?

Nagyobb százalékban nem változik a miómák mérete terhesség során, de előfordulhat növekedés. Körülbelül a göbök egyharmada nő az első trimeszter során egy szintén 2010-es felmérés alapján.² Enne oka lehet, hogy az ösztrogén befolyásolja a növekedését és várandósság során az ösztrogén szint emelkedik. Mindemellett zsugorodás is előfordulhat: az említett 2010-es tanulmány megállapította, hogy a miómák 79%-a, mely jelen volt már a terhesség alatt is, zsugorodásnak indult szülés után!

Összefoglalva

A mióma rendkívül gyakori, nem rosszindulatú elváltozás a női szervezetben. Típustól függően okozhat komolyabb tüneteket, de lehet teljesen tünetmentes is. Orvosilag jól kezelhető és kifejezetten jól körülhatárolhatóak azok az életmódbeli alapvetések, természetes módszerek is, amelyek egyértelműen javíthatják a miómával diagnosztizált hölgyek állapotát. A teherbeesést bizonyos esetekben nehezítheti, de alapvetően nincs akadály egy egészséges terhességre a miómák többsége mellett. Minden esetben rendszeres orvosi kontroll és folyamatosan fenntartott, megfelelő életmód szükséges.